Incze Gábor

Teljes szövegű keresés

Incze Gábor (Nagybánya, 1898. dec. 17.Bp., 1966. szept. 23.): ref. lelkész. Az I. világháborúban katona (1916–18). A bp.-i Ref. Teológiai Ak. hallgatója (1918–21) s a bp.-i tudományegy.-en magyar-francia szakot végzett, majd a skóciai Aberdeenben ösztöndíjas volt (1921–23). 1923-tól vallásoktató lelkész Bp.-en. Közben h. lelkész Tahitótfaluban (1926), ösztöndíjas Strasbourgban (1928). A debreceni tudományegy.-en teológiából doktorált (1931). Bp.-i vallásoktatási ig. (1936–43), lelkipásztor Nagyváradon (1943–44), Bp.-en segédlelkész (1945), majd nyugdíjba vonulásáig lelkész Óbudán (1945–56). A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén egyházi írói sorozat szerk.-je (1935–48), amelyben számos 16–17. sz.-i hungaricát adott ki újra. Több prédikációs kötetet is szerkesztett és adott ki. – F. m. Keresztyénség és jobbágyság (Bp., 1929); A munkás jutalma (Nagybánya, 1932); Keresztyén egyháztörténet (Bp., 1938); Nagybánya (Bp., 1943); A nagyváros uniformizáló és morális hatása (Nagybánya, 1945). – Irod. Dr. I. G. (Ref. Egyház, 1966).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT