Imrédy Béla

Teljes szövegű keresés

Imrédy Béla (Bp., 1891. dec. 29.Bp., 1946. febr. 28.): politikus, miniszterelnök. Jogi tanulmányai után pénzügyi gyakornok, 1919-től 1921-ig a pénzügymin.-ban teljesített szolgálatot. 1921-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. 1926-tól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ig. helyettese, 1928-tól ig.-ja. Részt vett több jelentős nemzetközi gazdasági konferencián. 1932. okt. 1-től 1935. jan. 6-ig a Gömbös-kormány pénzügyminisztere, felsőházi tag. Lemondása után a kormányzó az MNB elnökévé nevezte ki. 1938. márt. 9-én közgazdaságügyi tárcanélküli miniszter, 1938. máj. 14-én miniszterelnök lett. 1938. aug.-ban Horthyval együtt Hitlernél tett látogatást a Csehszlovákia elleni agresszió előkészítése végett. Miniszterelnöksége alatt hozták az I. bécsi döntést (1938. nov. 2.). Számos reakciós törvény fűződik nevéhez (1938: XV. tc. – az első zsidótörvény; 1938: XVI. tc. – az ötös tanácsok felállítása; 1938: XVII. tc. – az egyesülési szabadság korlátozása; 1938: XVIII. tc. a sajtószabadság korlátozása; – a második zsidótörvény javaslat benyújtása: 1938. dec. 23.). 1939. jan. 6-án megindította a fasiszta Magyar Élet Mozgalmat. Kormánya a bécsi döntés után csatlakozott az antikomintern-paktumhoz (1939. jan. 13.), ami a diplomáciai kapcsolat megszakításához vezetett az SZU-val. 1939. febr. 16-án a konzervatív és a polgári ellenzék – zsidó származását bizonyítva – megbuktatta. Kilépett a kormánypártból (1940. okt.) s létrehozta a Magyar Megújulás Pártját, amely a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal lépett szövetségre. 1943. márc.-tól kapcsolatban állt Veesenmayerrel, az 1944. márc. 19-i megszállás után a németek egyik miniszterelnök-jelöltje volt. 1944 tavaszától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnöke. 1944. máj. 23-tól aug. 7-ig mint a Sztójay-kormány közgazdasági minisztere, komoly erőfeszítéseket tett, hogy a m. gazdasági életet teljes egészében a német hadicélok szolgálatába állítsa. 1944 őszén részt vett a háborút támogató Törvényhozók Nemzeti Szövetsége munkájában. 1946. febr.-ban mint háborús bűnöst a Népbíróság halálra ítélte; kivégezték. – Irod. Karsai Elek: A budai Sándor palotában történt, 1919–1941 (Bp., 1963).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT