Illés József

Teljes szövegű keresés

Illés József (Huszt, 1871. nov. 10.Bp., 1944. jan. 19.): jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1915, r. 1936). Jogi tanulmányok és külföldi tanulmányút után 1896-ban az igazságügymin. szolgálatába lépett. 1902-ben a m. alkotmány- és jogtörténet egy.-i magántanára lett. 1913-ban bp.-i ítélőtáblai bíró, 1917-től bp.-i egy.-i tanár. 1913-tól 1918-ig nemzeti munkapárti, 1922-től 1939-ig egységes párti ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő. Mint jogtörténész a Werbőczyt magasztaló konzervatív, erősen feudális szemléletű iskola egyik utolsó képviselője. Több tanulmányban foglalkozott az Árpád-házi királyok korának jogintézményeivel (adózás, szerződési, öröklési, házassági jog. stb). – M. Az újkori alkotmányfejlődés elemei (Bp., 1898); Az Anjou-kori társadalom és az adózás (Bp., 1900); Bevezetés a magyar jog történetébe (Bp., 1910); A magyar címer története (Bp., 1911); A Quadripartitum közjogi interpolációi (Bp., 1931). – Irod. Emlékkönyv I. J. tanári működésének 40. évfordulójára (Szerk. Eckhart Ferenc–Degré Alajos, bibliográfiával, Bp., 1942); Degré Alajos: I. J. (Századok, 1944. 1–3. sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT