Ilku Pál

Teljes szövegű keresés

Ilku Pál (Bulcsu, 1912. okt. 8.Bp., 1973. júl. 13.): politikus, vezérőrnagy, miniszter. Tanítói oklevelet a pozsonyi tanítóképzőben szerzett 1935-ben. 1932-ben bekapcsolódott a csehszlovákiai baloldali mozgalomba, 1937-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja lett. Schönherz Zoltán irányításával szervezte a kárpátaljai fiatalok antifasiszta harcát. Czabán Samuval szerk. az Új Korszak c. baloldali pedagógiai lapot (1935), cikkeket írt az ungvári Magyar Munkásba, az ostravai Magyar Napba és más lapokba. Amikor a Horthy-hadsereg bevonult Kárpátaljára (1939. márc.) több száz társával együtt letartóztatták, rendőri felügyelet alá helyezték, majd behívták katonának. 1944 őszén többedmagával megszökött és a partizánok által ellenőrzött hegyekbe ment. 1944 őszén Beregszász párttitkára volt. 1945. jan.-tól Debrecenben élt. Tervet készített az alsófokú népoktatás megreformálására. 1946–48-ban Pécsett az MKP párttitkára, majd az MDP Központi Vezetősége agitációs és propaganda osztályának vezetője volt. 1947-től – megszakítással – ogy.-i képviselő. 1948 őszétől a Honvédelmi Min. agitációs és propaganda oszt. vezetője, 1952-től a Magy. Néphadsereg vezérőrnagya, a Politikai Főcsoport főnökh.-e, majd 1958-ig vezetője. 1957-től 1958 febr.-ig honvédelmi min. h., 1958. febr.-tól 1961. szept.-ig művelődésügyi min. h., 1961. szept. 14-től 1973. júl.-ig művelődésügyi min. A moszkvai Áll. Lomonoszov Egy. díszdoktorrá avatta (1971). – M. Lendület (r., Bratislava, 1936); Az osztály zendülői (r., Bp., 1949); Oktatásügyünk továbbfejlesztéséről (Bp., 1964); Korszerű műveltség – szocialista ember (válogatott beszédek, cikkek, válogatta, szerk. Horváth Márton, Aczél György előszavával, Bp., 1977). – Irod. E. Fehér Pál: Búcsú I. P.-tól (Kortárs, 1973. 9. sz.); Dobozy Imre: Búcsú helyett (Élet és Irod., 1973. 29. sz.); Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT