Hajdu János
Hajdu János (Bp., 1892. nov. 11. – Bp. 1959. jún. 2.): pedagógus, művelődéstörténész. A bp.-i egy.-en 1916-ban tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Előbb bp.-i gimn. tanár. 1940–46-ban a bp.-i Tankerületi Főigazgatóságon működött. 1948-ig gimn. ig., utána az Országos Neveléstudományi Intézet munkatársa, majd a bp.-i óvónőképző pedagógia tanára. 1945-től a Magyar Pedagógiai Társaságnak főtitkára. Éveken át szerk. a Tanáregyesületi Közlönyt, dolgozott az MTA szótári bizottságában. 19. sz.-i neveléstörténettel foglalkozott. F. m. Az irodalmi oktatás Herbart pedagógiájában (Bp., 1918); Eötvös József báró első minisztersége (Bp., 1933); A nevelés gondolata Eötvös József báró költészetében (Bp., 1936); Az osztrák vallás- és közoktatásügyi minisztérium szervezetének kialakulása a Bach-korszakban (Tanulmányok a magyar nevelés történetéből, Bp., 1957). – Irod. Kiss Árpád: Dr. H. J. (Ped. Szle. 1959. 7. sz.)
