Gozsdu Elek
Gozsdu Elek (Ercsi, 1849. nov. 28. – Temesvár, 1919. máj. 26.): író, ügyvéd, kir. főügyész. Macedóniai család sarja. A jogot Pesten végezte. Írói ambíciói az újságíráshoz vitték. 1880-tól a Függetlenség munkatársa volt. Három évig vett részt az irodalmi életben, azután elment vidékre bírónak. 1885-ben alügyész Fehértemplomban, majd Pesten. Utóbb kir. ügyész Karánsebesen és 1892-től Temesváron. Művészetére nagy hatással volt az orosz irodalom, különösen Turgenyev művei. Nagyon keveset írt. Regényeiben és elbeszéléseiben a nagy orosz realisták követőjeként, reálisan, de pesszimista szellemben bírálja a fennálló társadalmi rendet, mély együttérzéssel annak áldozatai iránt. – M. Aranyhajú asszony (r., Bp., 1880); Köd (r., Bp., 1882); Tantalus (elb., Bp., 1886); A karrier (színmű, Temesvár, 1912); A félisten (színmű, bem. Nemzeti Színház 1912); A nemes rozsda (Válogatott elb. Válogatta Miklóssy J. A bevezetőt írta Lukácsy Sándor, Bp., 1955) – Irod. Szántó E.: G. E. (Kiskunhalas, 1939); Rónay György: Vigilia (1956).
