Gorka Géza

Teljes szövegű keresés

Gorka Géza (Nagytapolcsány, 1894. szept. 16.Bp., 1971. szept. 25.): keramikus, Munkácsy-díjas (1955), Kossuth-díjas (1963), érdemes művész (1959). Isk. tanulmányait Nagytapolcsányban és Trencsénben végezte. Festőnek készült, de Mezőtúrra kerülve Badár Balázs népi fazekastól elsajátította a fazekasmesterség alapjait. 1919-ben Németo.-ban Leutkirchenben Paul Mann-nál és Karlsruhéban a Grossherzogliche Majolikamanufaktur művészeti vezetőjénél képezte magát tovább, ahol a legújabb máztechnikai eljárásokkal ismerkedett meg. Hazatérve, 1922-ben Badár Balázsnál dolgozott Mezőtúron. A habán kerámia továbbfejlesztésével is foglalkozott. Elsősorban használati kerámiát, teás- és feketéskészleteket, vázákat, tálakat készített népművészeti formakincsen alapuló formákkal, de a habán edények színeivel és mintáival. Színvilága hamar kialakult, a modern m. kerámia nagy színkultúrájú mestere volt, aki főleg a máztechnológiákban jeleskedett. E mázak technikai bravúrjával a különleges fajták egész sorát hozta létre, melyekkel nevét külföldön is ismertté tette. Kerámiáival 1928-ban a velencei kiállításon mutatkozott be, ahol nagy feltűnést keltett. 1923-ban Nógrádverőcére költözött és megalapította a Keramos Rt.-ot, amely a m. népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártott. 1927-ben, a társulás bukása után önálló műhelyt rendezett be. A szériagyártás gondolata állandóan foglalkoztatta. 1940-ben létrehozta a losonci Palóc Háziipari Vállalatot, melyben a nógrád-gömöri fazekasság népi hagyományait korszerűsítette kékesszürke, barnásfekete és sárga színek tónusaival. A vállalat rövid működés után 1944-ben megszűnt. 1945 után Zsolnay-kerámiával kísérletezett. 1948-tól kezdve újjászervezett iparművészeti életünk egyik vezéralakja volt. Formái és mázai évtizedek során mindinkább egyszerűsödtek. Az ötvenes évektől az amorf és aszimmetrikus formák váltak uralkodóvá művészetében. Több hazai és külföldi kiállításon sikerrel szerepelt, a Philadelphiai Világkiállításon (1926), a Velencei Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon (1928), 1933-ban a IV. Milánói Triennálén ezüstéremmel, 1936-ban az V. Milánói Triennálén, 1938-ban a Berlini Nemzetközi Kiállításon aranyéremmel, 1939-ben a VI. Milánói Triennálén nagydíjjal, 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjjal tüntették ki. Gyűjteményes kiállításai: Bp.: 1957, 1964, 1968. Nógrádverőcén, egykori házában műveinek állandó kiállítása látható. – Irod. G. G. (kiállítási katalógus, bevezette Domanovszky György, Bp., 1957); Brestyánszky Ilona: Modern magyar kerámia (Bp., 1965); Katona Imre: G. G. (Bp., 1972).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT