Gönczi Jenő

Teljes szövegű keresés

Gönczi Jenő (Nagykároly, 1879. dec. 23.Bp., 1967. júl. 19.): jogász, közgazdász, államtitkár. Oklevelet a bp.-i tudományegy. jogi karán szerzett. A Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban (VKM) dolgozott, az I. világháború alatt titkár volt. Közben a Keleti Ak.-n közgazdaságtant tanított. Előadója volt a Társadalomtudományi Társaságnak és a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájának. Cikkei a Huszadik Században jelentek meg. Részt vett a Martinovics-páholy megalapításában s a polgári radikális mozgalomban. 1918-ban a Károlyi-kormány alatt a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban államtitkár. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság csoportvezetője, irányította az oktatásügy átalakítását, az isk.-k államosítását, szervezeti és személyi átcsoportosítással foglalkozott. A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi úton eltiltották a pedagóguspályától. Ezután tisztviselőként dolgozott, lektori munkákat és fordításokat vállalt. Irodalmi és szociográfiai tanulmányokat írt a Századunk c. folyóiratba. 1945 után visszakapta államtitkári címét. Alelnöke volt a Radikális Pártnak, 1948-tól 1954-ig szerk. a Közgazdaság c. lapot. Bp. III. ker.-ében lett tanácstag és a Hazafias Népfront Bizottságának a tagja. Utolsó éveit a Máriaremetei Pedagógus Otthonban töltötte. – F. m. Németország politikai szerkezete Bismarektól Hindenburgig (Bp., 1929). – Irod. Kelen Jolán: G. J. (Pedagógusok L.-ja, 1967. 16-17. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT