Géza, I.
Géza, I. (? – ? 1077. ápr. 25.): király (1074–1077), I. Béla legidősebb fia. Synadene görög hg -nővel kötött házasságából két fia (Kálmán és Álmos) született. Apja halála után lengyel fegyveres segítséggel kierőszakolta, hogy testvéreivel, Lászlóval és Lamperttel megkapja a hg.-séget. Részt vett Salamon kir. hadjárataiban. 1074-ben fellázadt Salamon ellen, öccsét, Lászlót sógorához, Ottó morva őrgrófhoz küldte. Az ő csapataikkal akart egyesülni, de Karcagnál Salamon szétszórta seregét. ~ Vác felé menekült, ott egyesült László és Ottó csapataival és Mogyoródnál 1074. márc. 14-én Salamont megverte. A Salamon segítségére jövő IV. Henrik császárt sikerült visszatérésre kényszerítenie. 1075-ben ~t Fehérváron királlyá koronázták. Ő alapította a garamszentbenedeki (Bars vm.) bencés monostort (1075). A Dukas Mihály által ~nak ajándékba küldött korona a későbbi kir. korona alsó része lett.
