Gárdonyi Jenő
Gárdonyi Jenő (Arad, 1900. szept. 6. – Bp., 1981. máj. 4.): újságíró, szerkesztő. Pályáját 1916-ban Aradon kezdte. Már mint második osztályos kereskedelmi isk. tanuló az Aradi Közlöny munkatársa volt. Érettségi után a Függetlenség, az Arad és Vidéke szerkesztőségében újságíró, közben egy évet töltött az Újvidéki Hírlap c. napilapnál. Felkerülve Bp.-re színházi lapok és a Magyar Figaro c. vicclap cikkírója. Mikor Miklós Andor megbízta az Est-Lapok erdélyi tudósításával, visszaköltözött Aradra. Aradi Színpad címen színházi hetilapot indított. Utána Bp.-en a Magyarország fővárosi rovatát vezette. A II. világháborúban munkatáborba került. Visszatérése után 1946-1948-ban a Fővárosi Napló c. várospolitikai lap felelős szerk.-je. Kiadta és szerk. a Budapesti Hivatali Útmutató c. tájékoztató szakkönyvet. 1950-től a Magyar Nemzet munkatársa, 1962-től, nyugdíjba vonulása után is cikkírója. Két operettjét (Tűzijáték; Fenség hadnagya) az aradi Városi Színházban mutatták be. Újságírói munkásságáért Aranytollal tüntették ki (1979). – További m.: Sír a szívem (versek, Arad, 1917). – Irod. Pongrác Zsuzsa: Egy aranytollas kolléga (Magyar Sajtó, 1979. 1. sz.); Békés Attila: Apuciról (Magyar Sajtó, 1981. 3. sz.).
