Gárdonyi István
Gárdonyi István (Temesvár, 1907. jan. 22. – Frankfurt am Main, 1979. júl. 7.): író, újságíró. Középisk. tanulmányait szülővárosában a zsidó líceumban fejezte be (1925), diplomát a politikai tudományok tanszékén szerzett a bécsi egy.-en (1929). Újságírói tevékenységét riporterként Bécsben kezdte, majd 1930-tól a Temesvári Hírlap munkatársa. Riportokat, színes jegyzeteket, irodalomtörténeti megemlékezéseket, kiállítási krónikákat és könyvrecenziókat írt. Interjút készített a korszak több jeles személyiségével, így George Enescuval, Nagy Endrével és Bartók Bélával. A D-terv c. riportregényét (1938), melyet apósával, Déznai Viktorral együtt írt, Mikszáth-díjjal tüntették ki. Az ember jó c. regényét (Temesvár, 1946) az Orosz Könyv adta ki. A II. világháború idején s a rákövetkező években Bukarestből tudósította a The New York Timest és a The Daily Heraldot; e minőségében gyanúba keveredett, s az 50-es években börtönbüntetést szenvedett, csak 1964-ben rehabilitálták. 1971 óta részt vett a nemzetközi békemozgalmakban.
