Gachot, François
Gachot, François (Limoges, 1901. júl. 28. – Párizs, 1986. júl. 23.): francia irodalomtörténész, kritikus, műfordító, lapszerkesztő, diplomata. 1924-től francia nyelvet tanított a bp.-i Eötvös Kollégiumban, a Kemény Zsigmond Gimn.-ban, 1926-tól a Képzőművészeti Főisk.-n is. Szoros baráti kapcsolatban állt Babits Mihály irodalmi körével. Több mint egy negyedszázadon át hathatós közvetítőjévé vált a francia-m. irodalmi és művészeti kapcsolatoknak. A modern kortársi francia irodalmat rendszeresen ismertette a Nyugatban, s a m. irodalmat a francia folyóiratokban. Kassák és Babits versfordításait az Europe-ban tette közzé. Mint a bp.-i francia követség kulturális attaséja diplomáciai státusát felhasználva nyújtott segítséget a m. antifasiszta ellenállás köreinek. 1944 okt.-ében, a Szálasi-puccs után illegalitásba vonult. 1945 után a francia követség sajtóattaséja volt. 1949-ben a koncepciós perek kapcsán koholt vádak alapján kiutasították Mo.-ról. Nyugdíjazása után m. feleségével, Laborcz Irénnel Nizzában élt. A hetvenes évektől a Pen Club meghívására többször látogatott Mo.-ra. Emlékezése Egy elmúlt ország emlékei c.-en jelent meg (Irod.-tört. 1971. 4. sz.; 1972. 1. sz.). A Művelődési Min. „Pro Cultura Hungarica” emlékplakettel tüntette ki (1986). – F. m. Jeux de Dames (nov., Párizs, 1924); Les amants de Budapest (r., Párizs, 1953); Budapesti szerelmesek (fr.-ból ford. Szávai Nándor, Bp., 1979). – Irod. Boldizsár Iván: G. Budapesten (B. L: A szárnyas ló. Tanulmányok, útijegyzetek, Bp., 1975.); Szávai Nándor: Utószó a Budapesti szerelmesek c. kötetben (1979); A magyar irodalom vonzásában (interjú, riporter Örvös Lajos, Magy. Nemzet, 1985. jan. 4.); Timár György: Búcsúlevél F. G.-hoz (Magy. Nemzet, 1986. júl. 24.); Dobossy László: Barátunk, G. (D. L.: Válságok és változások, Bp., 1988).
