Fekete Nagy Béla

Teljes szövegű keresés

Fekete Nagy Béla (Mecsekszabolcs, 1905. ápr. 5.Bp., 1983. nov. 1.): festő. A Műegy. Gépészmérnöki Karán tanult, majd a Képzőműv. Főisk.-n szerzett rajztanári diplomát (1933). 1930-tól volt az UME (Új Művészek Egyesülete) tagja. 1934-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának megalakításában. Kállai Ernővel való barátsága sokban hozzájárult művészi gondolkodásmódjának formálódásához. 1937-ben készítette első pittkrétarajzait. 1938-39-ben Párizsban, ill. Dél-Franciao.-ban élt. 1939-ben rövid ideig katona volt; 1940-től részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának újjászervezésében. 1939-1944 között feleségével, Barta Évával Henger utcai kerámiaműhelyükben dolgoztak. 1944-ben készítette első nonfiguratív ceruzarajzait. 1945-től részt vett az Európai Isk. megalapításában. 1946-47-ben az Elvont művészet I-II. csoportkiállításon szerepelt; egyéni kiállítása a Galéria a Négy Világtájhoz helyiségében volt 1947-ben. Ellentétbe került a kultúrpolitikával; 1949-ben abbahagyta képzőművészeti tevékenységét. A Magy. Gyárépítő Vállalat vezérig.-ja, 1950-1964 között a 21. sz. Építőipari Vállalat, majd az Iparterv mérnöke; hőerőművek tervezésében vett részt. Nyugdíjazásától (1964) újra alkotott, elsősorban viaszpasztell technikával. 1978-ban a pécsi Janus Pannonius Múz.-ban volt egyéni kiállítása. Fontosabb csoportkiállításai: Bp.: UME III. kiállítása, Nemzeti Szalon (1931), Tamás Galéria (1932), UME-kiállítás (1933, 1934), Tamás Galéria (1944), Elvont művészet II. (1947), Szalmássy Galéria (1947), Csók Galéria (1962), Fővárosi Művelődési Ház (1969), Óbuda Galéria (1982), Bp. Galéria (1984); Szentendre (1968, 1977); Székesfehérvár (1969, 1973); Szombathely (1977). Rajzait, képeit-változó arányban – a szürrealizmus és a konstruktivizmus stílusjegyei jellemzik. – Ismert képei: Szentlászló (1938); Emlékezés (1939); Női akt (1939); Négerek (1940); Térkép (1947); Menedék III. (1949); A vörös gyűrű (1966); Katowice (1967); Kőhegy (1969); Fekete nap (1973); A bika (1974); A Gyilkos tó lakói (1975). – Irod. Nagy Tibor: Az absztrakt művészek galériája körül (Nagyvilág, 1947. máj. 1.); Hamvas-Kemény: Forradalom a művészetben (Bp., 1947); Pogány Ö. Gábor: A magyar festészet forradalmárai (Bp., 1947); Németh Lajos: A szocialista képzőművészek csoportjának története (Bp., 1952); Mezei Ottó: F. N. B. újabb képeiről (Magy. Építőművészet, 1967. 6. sz.); Bálint Endre: Konstruktív tendenciák a magyar művészetben (Magy. Műhely, 1968. 1. sz.); Szabó Júlia: Gondolatok a szentendrei festészetről (Jelenkor, 1970. 3. sz.); Beke László: Magyar nem-ábrázoló művészet (Kritika, 1973. 4. sz.); Haulisch Lenke: A szentendrei festészet (Bp., 1977); Csapó György: Festőállvány és igazgatói iroda (Petőfi Rádió, 1978. nov. 3.); Horváth Béla: Beszélgetés F. N. B.-val (Művészet, 1980. 3, 10. sz.); Csapó György: Beszélgetés F. N. B. festőművésszel (Magy. Nemzet, 1982. júl. 3.); Major Máté: F. N. 3. halálára (Élet és Irod., 1983. 46. sz.); Dokumentumok F. N. B. hagyatékából (Közli, bev. Pataki Gábor, György Péter, Ars Hung., 1985. 2. sz.).

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!