Fára József
Fára József (Gyulafehérvár, 1884. dec. 2. – Bp., 1958. júl. 12.): tanár, levéltáros. 1906-ban a pécsi egy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1917-től Zala vm., 1938-tól Pest vm. főlevéltárosa. 1948-tól 1953-ig a Levéltárak Orsz. Központjának tudományos munkatársa. Zala vm. történetének sok ismeretlen részletét bányászta ki és dolgozta fel. Szakmunkát írt a zalai levéltárról, foglalkozott a balatoni várakkal, a megyeszékhely történetével, Zalaegerszeg városával, a balatonfüredi színház történetével és sok más történeti, valamint kulturális témával. Írásai nagyrészt szakfolyóiratokban és a Zalamegyei Újságban jelentek meg. Kezdeményezője a Göcsej-kutatásnak; gyűjteményével lerakta alapjait a zalaegerszegi Göcseji Múz.-nak. Vezető szerepet vitt a tihanyi népművészeti ház berendezésében is. Részt vett a m. parasztság történetének kutatására szervezett első akadémiai munkaközösségek egyikének munkájában, a parasztvármegye történetével foglalkozva. – F. m. A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei (Zalaegerszeg, 1925); Zalaegerszeg és a Göcsej részletes kalauza (Bp., 1934); Zala vármegye levéltára (Bp., 1937); Muraköz történetének rövid foglalata (Szombathely, 1942).
