Entz Béla

Teljes szövegű keresés

Entz Béla (Kolozsvár, 1877. márc. 10.Pécsvárad, 1959. jan. 14.): patológus; egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1945). 1900-ban szerezte orvosi oklevelét, 1899-től a bp.-i anatómiai és élettani intézetben működött. 1905–06-ban ösztöndíjjal külföldön tanult, 1907-ben tanársegéd. 1911-ben magántanárrá képesítették. 1917-ben a kórbonctan t. tanára az Állatorvosi Főisk.-n; 1918-tól 1952-ig a pozsonyi, ill. a pécsi egy.-en a kórbonctan ny. r. tanára, 1918–47-ben a törvényszéki orvostan megbízott előadója. 1931–32-ben és 1945–46-ban az egy, rektora. Jelentős kutatásokat végzett a tuberkulózis, a szifilisz kórbonctana terén. Röviddel a treponema felfedezése után kimutatta azt a congenitalis syphilisnél májban. Elsők között hangoztatta a leukémia daganat jellegét. Kiváló pedagógus volt, kitűnő tanítványokat nevelt. Örökléstani, teratológiai és paleopatológiai kutatásokat végzett. Érdemeket szerzett a pécsi orvosi kar létesítése és megszüntetésének megakadályozása terén. – M. A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai (Pécs, 1926). – Irod. Haranghy László: E. B. (Magy. Tud. 1959. 4.); E. B. (Orv. Hetil. 1959. 5. sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT