Edvi Illés Aladár

Teljes szövegű keresés

Edvi Illés Aladár (Pest, 1870. máj. 25.Bp., 1958. jún. 1.): festő, grafikus, főiskolai tanár, Munkácsy-díjas (1952), érdemes művész (1958). 1888-tól 1893-ig a bp.-i mintarajzisk.-ban Székely Bertalan tanítványa volt, 1893–95 között a párizsi Julian Ak.-án tanult, majd Londonban az angol vízfestészetet tanulmányozta. 1903-tól 1935-ig a Képzőművészeti Főisk. tanára. 1891-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Főként gondosan kidolgozott akvarelljeivel aratott itthon és külföldön sikereket. 1916-ban a Műcsarnokban kis állami aranyérmet, 1925-ben pedig Delelő ökrök c. festményével Pállik-díjat nyert. Számos műve tükrözi angliai, olaszo.-i, töröko.-i, erdélyi és hollandiai élményeinek hatását. Illusztrálta Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. művének I. kötetét (1903–04) és Mikes leveleinek díszkiadását (1905–6). Őszutó; Vihar előtt, Tehén az istállóban, Igás lovak, Pihenő c. képeit az MNG őrzi.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT