Dorfmeister István
Dorfmeister István (Bécs, 1725 körül – Sopron, 1797. máj. 29.): festő. Osztrák származású festő volt, aki azonban Mo.-on, Sopronban telepedett le. A bécsi képzőművészeti ak.-án folytatva tanulmányait, alkalma volt megismerkedni az osztrák és olasz dekoratív festészettel. Képességei falképeiben bontakoztak ki leginkább (sárvári vár freskói, 1769; a császári plébániatemplom freskói, 1775; a soproni bencés rendház lépcsőháza, 1779, a novai templom freskói). Kiemelkedő alkotása a szentgotthárdi apátsági templomnak a szentgotthárdi csatát, valamint a szigetvári plébániatemplomnak a Zrínyi halálát ábrázoló kupolafestménye (1788), és a szombathelyi püspöki szeminárium részére készült munkái (1791–92). Oltár- és arcképfestészettel is foglalkozott. – M. Phaeton bukása; Szent József a kis Jézussal (1769); Házaspár képmása, valamint a szigetvári és a mohácsi csatát ábrázoló képei a Szépművészeti Múz.-ban. – Irod. Szmrecsányi Mariann: A novai templom és falképei (Bp., 1935); Fábián Mária: D. I. munkássága a szombathelyi egyházmegyében (Vasi Szle, 1936); Garas Klára: Magyarországi festészet a 18. században (Bp., 1955); Művészet Magyarországon. 1780-1830 (katalógus Bp., 1980).
