Csordás Elemér
Csordás Elemér (Bp., 1882. máj. 28. – Bp., 1956. dec. 14.): orvos, Bp. tisztifőorvosa. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte, ahol 1906-ban orvosi oklevelet szerzett. Ezt követően tanársegéd az orvosi kar Elme- és Idegkórtani Klinikáján, Moravcsik Ernő Emil asszisztenseként dolgozott. 1912-1919 között a fővárosi Fertőtlenítő Int. h. ig.-ja. Tevékenységének köszönhetően az intézet a mai Váci úton levő korszerű épületbe költözött, kiépítették a kerületi szolgálatokat, megszervezték Bp. kötelező, járványmegelőző fertőtlenítéseit, irányításával létrehozták az intézet laboratóriumát, amely a főváros központi járványlaboratóriumává fejlődött. Az I. világháború évei alatt harctéri szolgálatot teljesített; kórházparancsnok, szállítóvonatparancsnok, majd a katonai központi járványkórház ig. parancsnoka lett. 1926-ban megválasztották a főváros tisztifőorvos-h.-évé, majd 1926-1942 között Bp. tiszti főorvosa. Munkásságának középpontjában a főváros közegészségügyi viszonyainak rendezése, ezen belül is a járványok megelőzése állt. Újjászervezte a főváros járványügyi szolgálatát (több új járványosztályt, a hálózaton belül járványállomást létesített), és szorgalmazta a peremvárosok víz- és csatornahálózatának felújítását, fejlesztését. Számos szakcikk szerzője. – M. A socialhygiénés problémák megoldása a Székesfővárosban (Bp., 1927).
