Cser Andor
Cser Andor (Bp., 1907. okt. 31. – Bp., 1983. ápr. 14.): tanár, szakíró. 1931-ben a Pázmány Péter Tudományegy.-en matematika-fizika szakos középisk. tanári oklevelet szerzett. 1936-tól 1949-ig a csurgói ref. gimn.-ban internátusi nevelőtanár, óraadó, majd tanár. 1949-től középisk. előadó a kaposvári tankerületi főigazgatóságon; ennek megszűntével a Somogy m.-i Tanács V. B. oktatási osztályán dolgozott hasonló beosztásban. 1950–52-ben a Vallás- és Közoktatási Min. (VKM) Nevelésügyi Főosztályán, 1953-tól a Felsőoktatási Min. Tudományegy.-i Főosztályán főelőadó, 1954-től a Pedagógiai Tudományos Intézet, ill. annak jogutódja, az Orsz. Pedagógiai Intézet munkatársa nyugállományba vonulásáig (1973); a matematikai tanszék docense, majd tanszékvezető főisk. tanár. 1965–1974 között A Matematika Tanítása c. folyóirat szerk.-je, az Orsz. Matematikái Módszertani Bizottság életre hívója. Kutatásaiban a matematika isk. tanításának minden fokozatra és típusra kiterjedő módszertanával, tantervi problémákkal foglalkozott. Jelentős szerepe volt az általános isk. komplex matematikatanítás kísérleteinek megszervezésében. A Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó-emlékdíj kitüntetettje. – F. m. A középiskolai matematika tantervének körvonalai és problémái (Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Bp., 1960); A matematikai betűabsztrakció megértésének vizsgálata. Pszichológiai problémák az iskolában (Bp., 1961); A hazai matematikatanítás vázlatos története (Tantárgytörténeti tanulmányok, II., szerk. Garami Károly, Bp., 1963).
