Csáky Albin, gróf
Csáky Albin, gróf (Korompa, 1841. ápr. 19. – Bp., 1912. dec. 15.): politikus, miniszter, az MTA t. tagja (1891). ~ Imre diplomata, külügyminiszter és ~ Károly honvédelmi miniszter apja. 1865-ben ogy.-i képviselő, 1867-től 1888-ig Szepes vm., közben 1880-ig Sáros vm.-nek is főispánja. A Szabadelvű Párt tagja, Tisza Kálmán híve. Már 1884-ben síkraszállt a főrendiházban az egyházpolitikai reformok (kötelező polgári házasság és anyakönyvezés, a zsidók recepciója stb.) mellett. 1888. szept. 22-től 1894. jún. 10-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az 1890-i februári, ún. elkeresztelési rendelete indította el az egyházpolitikai harcot. 1894-ben az iskolai tanulóknak megtiltotta a Kossuth temetésén való részvételt. 1898-ban az ún. lex-Tisza miatt 32 társával együtt („disszidensek”) kivált a kormánypártból, 1899-ben azonban újból belépett és a párt alelnöke lett. 1900-tól 1906-ig és 1910-től 1912-ig a főrendiház elnöke. Élete utolsó éveiben Tisza István hívei közé tartozott. 1887-ben fő asztalnokmester, végül tárnokmester is volt. Mint a Magy. Kárpát Egyesület elnöke fejlesztette a Magas-Tátra idegenforgalmát és turisztikáját. – Irod. Csudáky Bertalan: Emlékezés Cs. A.-ra (Ferenc József nevelő intézet ért. Bp., 1915).
