Acsády Ignác

Teljes szövegű keresés

Acsády Ignác (Nagykároly, 1845. szept. 9.Bp., 1906. dec. 17.): történetíró, az MTA l. tagja (1888). Jogi tanulmányok után 1869-től több éven át előbb újságírással (Pesti Napló, az aradi Alföld, a kolozsvári Kelet) és szépirodalommal foglalkozott. 1880–83 között megjelent vígjátéka és regényei a romantikus irány hívének mutatják. 1877-től kezdve bontakozott ki történetírói munkássága, amelyet (főleg a 80-as évektől) erősödő gazdaság- és társadalomtörténeti érdeklődés és a parasztság iránti polgári, progresszív rokonszenv jellemez. A m. történetírók között elsőnek ismerte fel az osztályharc jelentőségét. Megírta a jobbágyság első összefoglaló történetét. – F. m. Aranyországban (vígjáték, Bp., 1880); Fridényi bankja (Bp., 1882); Pénzházasság (Ország-Világ, 1893); Magyarország Budavár visszafoglalása korában (Bp., 1886); Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt (Bp., 1888); A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után (Ért. a tört. tud. köréből. XIV. 3. Bp., 1889); A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után (Ért. a tört. tud. köréből XIV. 9. Bp., 1890); Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában (Bp., 1896); Magyarország három részre oszlásának története 1526–1608. (A magyar nemzet története V. Bp., 1897); Magyarország története I. Lipót és I. József korában (A magyar nemzet története VII. Bp., 1898); A magyar birodalom története (I–II. Bp., 1903–04); A magyar jobbágyság története (Bp., 1906, 1944, 1948, 1950), – Irod. Gunst Péter: A. I. történetírása (Tud. tört. tanulm. 2. Bp., 1961).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT