Zeusz

Teljes szövegű keresés

Zeusz – a görög istenvilág királya, ég és föld ura, Kronosz és Rheia gyermeke. Anyja csele jóvoltából elkerülte testvérei sorsát: apja nem tudta lenyelni. Biztos rejtekben növekedett Krétán a Dikté nevű barlangban, Amaltheia kecske tején. Felnővén rákényszerítette Kronoszt, hogy okádja ki elnyelt gyermekeit. Ekkor ~ két fivérével, Hadészszel és Poszeidónnal összefogva, a küklópszok kovácsolta villámokkal és a Hekatonkheirek segítségével megdöntötte apja uralmát, s ellenségeit a Tartarosz mélyébe zárta. Utóbb még le kellett vernie Tüphónt, a gigászok lázadását, egy ízben pedig még saját istentársainak egy része is ellene fordult. Végül ~ megszilárdította uralmát; amikor Thetiszt Péleuszhoz adta egy jóslat nyomán, elkerülte nagyapja és apja sorsát, hogy t.i. saját fia taszítsa le trónjáról. ~ uralma Hésziodosz szerint a jog és igazság uralmát hozta el a világnak, ugyanakkor a mondákban zsarnoki vonásai is kiütköznek, ezt többek közt az a bánásmód jelzi, amelyet jótevőjével, Prométheusz titánnal szemben tanúsított. ~ a nővérét, Hérát vette feleségül, közös gyermekeik Arész, Hébé, Eileithüia s (általánosabb vélemény szerint) Héphaisztosz, míg Athénét az isten a maga fejéből szülte (Métiszt elnyelvén). Hatalmának egyik záloga volt, hogy az istenek és más halhatatlanok további tekintélyes hányadát ő maga nemzette égi lényekkel (lásd Apollón, Artemisz, Perszephoné, Aphrodité, Hermész, Zagreusz, múzsák, Moirák, Hórák, Khariszok), sőt halandó asszonnyal is (Dionüszosz). A földi nőket is igencsak kedvelte, legtöbbjüket valami álcában (bika, hattyu, aranyeső stb. képében) környékezte meg és ejtette teherbe. így születtek olyan kiváló földi gyermekei, neves dinasztiák mítikus ősei és héroszai, mint Héraklész, Dardanosz, Tantalosz1, a Dioszkuroszok, Lakedaimón, Peirithoosz, Amphión, Aiakosz, Arkasz, Szarpédón1 Szarpédón2, Perszeusz, Minósz, Rhadamanthüsz stb. ~ volt az állam rendjének, a királyok jogos uralmának védője, igazságtevő bíró a halhatatlanok vitáiban. Egyéb tetteire, kapcsolataira nézve lásd még Akarnan, Alküoné, Aszóposz, Até, Deukalión1, Erisz, Euphórión, Ganümédész, Iaszión, Ixión, Kaineusz, kurészek, Lükaón1, Nikippé1, Pandareósz, Pandóra, Philemón, Szalmóneusz, Teiresziasz, Titüosz. – Homérosz műveiben ~ ritkán lép színre; a legemlékezetesebb eset, amikor Héra és Hüpnosz rászedik, s amíg ő alszik, a görögöket segítik felülkerekedni a trójaiakon; máskor az egymással viszálykodó égiek közt igyekszik békét teremteni (Iliász). Egy Kallimakhosz-himnusz is említést érdemel még az ókorból. Az újkorban említendő Maurice Druon könnyed, népszerű mitológiai kalauza, a Zeusz emlékiratai. – Az antik képzőművészek az istenek urát erőteljes termetű, szakállas, szép férfinak ábrázolták; szobrain az arc erőt, méltóságot, nyugalmat és fenséget sugároz. Az ókori világ hét csodája között tartották számon ~ aranyból és elefántcsontból készült óriás szobrát, Pheidiasz legpompásabb alkotását, amely az olümpiai Zeusz-templom szentélyében állt, de ennek sajnos nyoma veszett. II A1, II B1, II C1, II D1, II A2, II B2, III B1, III C1, III D1, III A3, III C3, V B2, VI C1, VII B2, VII C1, VIII A2, VIII B1, IX B1, X A2, XI A1, XI A2, XIII A2, XIV B1, XV A1, XV D3

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT