Médeia

Teljes szövegű keresés

Médeia – kolkhiszi királylány, Aiétész lánya első feleségétől, Aszterodeiától, Khalkiopé nővére. Hekaté papnője volt, és az istennő varázstudománnyal ajándékozta meg. Amikor az argonauták Kolkhiszba érkeztek az ott őrzött aranygyapjúért, az istennő (vagy Athéné és Héra) mesterkedése folytán ~ halálosan beleszeretett vezérükbe, Iaszónba, és varázserejével segítette, hogy megállhassa a nehéz próbát, amit Aiétész a kincsért feltételül szabott. Mivel Aiétész megszegte ígéretét, ~ most már az aranygyapjú ellopásához segítette hozzá a szeretett ifjút, s vele együtt menekült az Argó hajón; az üldözésükre kelt hajóhad vezérét, Apszürtoszt, aki neki féltestvére volt, Iaszón az ő egyetértésével ölte meg orvul. A hős megígérte, hogy hazaérve feleségül veszi; a phaiákok szigetére érve azonban meg kellett kötniük a házasságot, másképp Alkinoosz király kiszolgáltatta volna a nyomukba ért kolkhiszi hajóhadnak ~t, s vele az aranygyapjút. Iólkoszban ~ újabb iszonyú szolgálatot tett imádott férjének, ellenségét és trónjának bitorlóját, Peliasz királyt önnön lányaival ölette meg. Nem rajta múlt, hogy Iaszón mégsem szerezhette meg a vágyott trónt, sőt menekülniük kellett Iólkoszból. Korinthoszban találtak menedéket, ahol Iaszón idővel a királynak, Kreón2nak a lányát, Glaukét készült feleségül venni, hogy így a trónhoz jusson, ezért eltaszította magától ~t. Az elkeseredett asszony mérgezett ajándékaival Glauké s a király halálát okozta, majd sárkányvonta fogatán végleg eltűnt hűtlen férje életéből, még fiait, Mermeroszt és Pherészt is otthagyta, akiken a felháborodott korinthosziak töltötték ki bosszújukat; mások szerint ő maga ölte meg őket, hogy így álljon bosszút férjén. ~ most Athénba menekült, ahol Aigeuszhoz ment feleségül, és egy Médosz nevű fiút szült neki. Mikor Thészeusz felbukkant Athénban, és Aigeusz mint fiát és örökösét fogadta őt, ~ azonnal meggyűlölte a jövevényt, hiszen az ő fiát, Médoszt fosztotta meg a trónöröklés reményétől. Meg akarta mérgezni az ifjú hőst, de lelepleződött, és Thészeusz már haragjában megölte volna, ám ~ ismét felkapott sárkányos fogatára. A továbbiakra nézve a hagyományok igen eltérőek. Egyesek szerint ~ megfordult Itáliában, mások szerint Thesszáliában is, ahol egy szépségversenyen alulmaradt Thetisszel szemben, majd utóbb egy ázsiai királyhoz ment feleségül. Élete további eseményeit lásd Médosz. – A görög mondák egyik legtalányosabb nőalakja ~ ; nemhiába Hekaté papnője, félelmes és kiszámíthatatlan varázshatalom árad belőle. Bátor, féktelenül szenvedélyes és odaadó nő, az imádott férfiért mindenre képes, odahagyja hazáját, veszni hagyja öccsét, ámde a bántást kíméletlenül bosszulja meg, saját gyermekeit sem kímélve. Ízig-vérig tragikus alkat, Euripidész egyik legsikerültebb művének címadó hőse. A szenvedélyek végletei közt hányódó lelket oly szívesen boncoló nagy drámaíró előbb mély szánalmat kelt a boldogtalan nő iránt, akinek nagy szerelmét oly rútul és hitvány módra elárulta Iaszón, a végkifejletben azonban katarzis helyett inkább elborzaszt a fúria látványa, aki gyermekei vérét veszi, hogy a sértőt legérzékenyebb pontján sebezze meg. (Ókori pletyka szerint Euripidészt a korinthosziak vesztegették meg, hogy a gyermekek halálát az anyjuknak tulajdonítsa, s ekképp a városról eltávoztassa a gyermekölés ódiumát…) ~ tragédiáját az ókorban Seneca és Ovidius is feldolgozta, az újkorban pedig Corneille, Grillparzer, Anouilh és Robinson Jeffers boncolta alakját. – Az ókorból negyven görög vázakép és több drámai erejű római falfestmény maradt ránk ~ mondájának különféle epizódjairól, az újkorban De Jong és Delacroix falfestményei jelentősek. A zene világában Cavalli és Cherubini Médea c. operáit ihlette a rendkívüli asszony. IV C2, XVI C3

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT