Helené

Teljes szövegű keresés

Helené – vagy Helena, spártai királylány, majd királyné; anyja, Léda tojásban hozta a világra, miután Zeusz hattyú képében teherbe ejtette. Anyja férje, Tündareosz spártai király mint saját lányát nevelte fel. Olyan gyönyörű volt, hogy már zsenge korában elrabolta őt feleségének Thészeusz athéni király, de bátyjai, a Dioszkuroszok kiszabadították. Később Hellász minden királya Spártába tódult kérőnek; ~ végül Menelaosz felesége lett, férje pedig Tündareosz halála után Spárta királyságát örökölte. Kettejük lánya volt Hermioné. Egy ízben Parisz királyfi Spártában vendégeskedett, és Menelaosz távollétét kihasználva megszöktette (más változat szerint elrabolta) ~t, és vele meg a királyi kincstárral Ciprust, Egyiptomot és Föníciát érintve, Trójába hajózott. ~ szépsége elbűvölte a trójaiakat, Priamosz sem volt hajlandó visszaszolgáltatni őt, amikor Menelaosz és Odüsszeusz érte jöttek, inkább vállalta a háborút. Mikor a harcok során Parisz elesett, ~ nem is gyászolta, hanem annak öccsével, Déiphobosszal élt tovább. Egy ízben, mikor Odüsszeusz álruhában belopózott Trója várába, ~ felismerte, de nem árulta el, inkább segítségére volt, s megígérte neki, hogy a görögöknek is kezére játszik a város elfoglalásában. Azon éjjel, amelyen a görögök a végső támadásra indultak, ~ fáklyákkal adott jelt a fellegvárból a közeledő flotta számára; Déiphobosz házából pedig eltávolította a fegyvereket. Ebben a házban talált rá férje Trója elfoglalásakor; a szeretőt megölte, de felesége szépsége úgy megbabonázta, hogy kardja lehanyatlott, és később se rótta fel neki hűtlenségét. A házaspár csak nyolc évig tartó bolyongás után ért vissza Spártába; ott megújult szerelemben boldogan éltek tovább. - ~ megítélése az ókorban nem volt egységes. Homérosz az Iliászban elítéli, az Odüsszeiában idilli képet fest az idősödő házaspár boldogságáról. Euripidész több darabjában helyteleníti, hogy büntetlen maradt annyi tragédia okozója, egyikben viszont, a Helené címűben, a mondának azt a változatát eleveníti fel, amely szerint nem is ~ járt Trójában, hanem csak Héra által készített szellemalakja, míg a valódi ~ hűségesen várta férjét Egyiptomban, ahová Hermész vitte őt. Ebben az athéni szerző aktuálpolitikai állásfoglalása fogalmazódott meg a Spárta elleni háború kritikus pillanatában, a szicíliai szörnyű kudarc után: ez a háború éppoly értelmetlen, mint a trójai volt, amelyben egy fantomalak miatt hulltak el két nemzet legjobbjai. Ovidius áldozatnak tüntette fel ~ (a Hősnők levelei c. művében egy erényeire büszke asszony utasítja vissza a csábító ajánlatát), Vergilius viszont keményen kárhoztatta; Dante a pokolba helyezte a szerelem halottai közé. Neve a Faust-történethez is hozzákapcsolódott. Már Marlowe Doctor Faustusában felbukkan; Goethénél az antik szépségeszmény megtestesítője lesz az alvilágból felidézett alakja. Fausttal való nászából született a költészet veszendő géniusza, Euphorion. Komikus hangvételű Erskine Heléna magánélete c. regénye. – Nagyszámú, mintegy százhúsz ókori ábrázolás maradt fenn a híresen szép asszonyról, főként vázaképeken; a középkorból Gozzoli, az újkorból Tintoretto, Giordano, Tiepolo, David és Moreau festményének ~ elrablása a tárgya. – Gluck Paris és Helena c. operájában méltóságteljes, Offenbach A szép Heléna c. operettjében frivol, kikapós nőként látjuk viszont ~t, az ókor leghíresebb asszonyát. VII A2, XII A3

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages