Akhilleusz

Teljes szövegű keresés

Akhilleusz – a görög mondák egyik legnagyobb hőse, Péleusz phthiai király és Thetisz fia. Anyja a sarka kivételével egész testét sebezhetetlenné tette. Apja két bölcs öregre, Phoinix2ra és Kheirón kentaurra bízta nevelését; mire ~ felserdült, testi erő, férfias szépség, harci ügyesség és lelki nemesség dolgában mindenkit felülmúlt. Mikor a királyok Trója ellen készültek, anyja elrejtette fiát Szkürosz szigetén Lükomédész királynál, hogy megmentse megjósolt korai halálától, ám ~ mégis elvonult a háborúba (lásd Déidameia2) vitézei, a mürmidónok (lásd Aiakosz) élén. A harcokban a legelső volt, s szinte babonás rettegést keltett az ellenség soraiban. A háború tizedik esztendejében a sereg vezére, Agamemnón, aki harci sikerei miatt rég féltékeny volt rá, súlyosan megsértette (lásd Briszéisz1), mire ő dacosan visszavonult a hadakozástól. Távolléte lelket öntött a csüggedt trójaiakba, heves támadással hajóikig szorították vissza a görögöket. ~ még most sem békült, de beleegyezett, hogy barátja és rokona, Patroklosz az ő fegyverzetével szálljon csatába; ez megfordította a háború sorsát, de Patroklosz holtan maradt a porondon. Az imádott barát halála már felrázta ~t, anyja kérésére Héphaisztosz isten új fegyverzetet készített neki, ő pedig a csatába rontott, s párviadalban megölte Hektórt, a trójaiak vezérét. Csillapíthatatlan haragjában csúfos sorsot szánt az elesett hős tetemének, de az apa, Priamosz esdeklésére, aki éjnek idején titkon kereste fel, kiszolgáltatta a testet, s fegyvernyugvást eszközölt ki, hogy méltó temetést tarthassanak. Utóbb ~ leverte még a trójaiak oldalán harcoló Pentheszileia amazón királynőt, s párbajban megölte az ellen új fővezérét, Memnónt. Szembeszállt még Apollón istennel is, aki útját állta Trója kapujában; a haragvó isten (aki Tenész megölése miatt is neheztelt rá) ekkor úgy irányította Parisz orvul kilőtt nyilát, hogy az a hőst a sarkán találta. (Egy késői hagyomány szerint ~ a háború alatt beleszeretett Polüxené trójai királylányba, és semleges helyen, a thümbrai Apollón-szentélyben találkozót beszélt meg a trójaiak főbbjeivel, hogy a házasságról tárgyaljon. Ő a megegyezés szerint fegyvertelenül jelent meg, s Parisz orvul lelőtte.) Testét máglyán égették el Patrokloszéval együtt, és temetésük tiszteletére nagy sportversenyt rendeztek. A Trója fölötti végső győzelemnek utóbb ~ fia, Neoptolemosz lett egyik kulcsfigurája. – Homérosz Iliásza csak ~ életének egy epizódját, haragját és megengesztelődését dolgozza fel, de így is plasztikusan rajzolja meg alakját, a gyarlóságaival együtt is lenyűgöző nagy embert. A tragikusok közül Euripidész szerepeltette Iphigeneia Auliszban c. darabjában. ~ felháborodik, hogy nevével visszaéltek, kész szembeszállni a görög hadakkal, még saját mürmidónjaival is, hogy megakadályozza a címszereplő feláldozását, végül azonban megnyugszik Iphigeneia döntésében. Statius római költő eposzt tervezett a hősről, de a mű töredékben maradt; Goethe is belekezdett egy Achilleis c. költeménybe. Shakespeare Troilus és Cressida c. keserű színművében a többi görög vezérhez hasonlóan ~ is hitvány alak. Azért vonul vissza a harctól, mert szerelmes Polüxenébe, s hogy őt elnyerje, cserbenhagyja saját honfitársait. Hektórt sem becsületes párharcban győzi le, hanem orvul, tíztagú csapatával valósággal lemészároltatja. – Az ókori vázafestményeken ~ életének számos epizódja elevenedik meg; a legismertebb ezek közül az, amelyen barátjának, Patrioklosznak a sebeit kötözi be a hős, vagy amelyen Aiasz1szal kockázik. Az újkori festők legtöbbje, mint Vouet, Van Dyck, Poussin, Rubens, Tiepolo a hőst Lükomédész lányai közt ábrázolja. – Ugyancsak ~ ifjúságáról szól Alessandro Scarlatti operája, a Thetisz Szküroszon, de szerepel Cavalli, Lully, Händel, Paisiello és Cimarosa egy-egy operájában is. XIII C2

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT