Mózes

Teljes szövegű keresés

Mózes – héberül Mojse, Móse, a lévita Amrám fia, a hagyomány szerint a Biblia első öt könyvének szerzője, valójában csak az ott leírtak központi alakja. (Ezek a könyvek a protestáns Bibliában az ő nevét, a katolikus Bibliában a Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok és Másodtörvénykönyv címet viselik; görög-latin eredetű és széltében ismert nevük: Genesis, Exodus, Leviticus, Numeri és Deuteronomium.) Az Egyiptomban elszaporodott zsidókat sújtó királyi parancsot kijátszva, amely az újszülött fiúk elpusztítását írta elő, ~ anyja, Jókébed egy kis kosárban a Nílus vizére bízta csecsemő fiát; a Fáraó lánya megtalálta, magához vette és udvarában neveltette. (Hagyományos etimológia szerint innen a héber Mojse név, ami 'vízből kihúzott' jelentésű.) Negyvenéves korában ~ népe pártját fogta rabtartói ellenében, ezért menekülnie kellett; Midiánban telepedett le, ahol feleségül vette Jetró pap leányát, Cippórát. Újabb negyven év multán Jahve megjelent előtte egy lángoló csipkebokorban, Ábrahám és Jákob1 Istenével azonosította magát, és megparancsolta ~nek, hogy térjen vissza Egyiptomba, s eszközölje ki a Fáraónál, hogy bocsássa el a zsidó népet. Az egyiptomi uralkodó ezt természetesen megtagadta, de ~ a bátyjával, Áronnal együtt isteni csodák (tíz csapás, a tenger kettéválasztása) segítségével végül kimenekítette népét a rabságból. A Sínai-hegyen vette át az Úrtól s véste kőtáblákra a törvényeket a zsidóság számára. Negyvenévi pusztai bolyongás után vezette népét az Úr által ígért régi-új haza, Kánaán határáig. Az út során a nép számtalanszor lázongott új istene ellen, de ~ kemény kézzel kényszerítette Jahve hűségére őket (lásd Korah). Ő maga nem léphetett a megígért haza földjére, meghalt annak határán, a Piszga hegyén, s „testét angyal temette el”. A nevével jelzett öt ószövetségi könyv, a Tóra és a benne foglalt törvénygyűjtemény a zsidóság legszentebb lelki és szellemi kincse. – Mózes születésének és felnövekedésének körülményei (folyóra kitett gyermek csodás megmenekülése, felnövekedése idegenben, származása felől tudatlanul) roppant elterjedt motívumot alkotnak az ókori mondákban (pl. Szargon, Romulus és Remus, távolabbról Parisz, Oidipusz). Alexandriai Philo Mózes élete c. hellenizáló művében a filozófus, király és pap vonásaiból rajzolja ~ portréját. A gyermektelen fáraólány sajátjaként nevelte, s ő hamar kitűnt eszével, tanárait is felülmúlta. Josephus Flavius A zsidók története c. művében ~t olyan kiváló hadvezérnek állította be, aki már ifjúkorában győzelemre vezette Egyiptomot az etiópok ellen. Kijelentette, hogy ~ törvénye ősibb a görögökénél, s még Ágoston is úgy vélte, hogy Platón az ő törvényeit tanulmányozta a Politeia megírásakor; volt egyházatya, aki a neve alapján Orpheusz legendás tanítványával, Muszaiosszal azonosította. Az európai irodalom a reneszánsz koráig elhanyagolta ~ alakját; ekkor és a barokk idején több epikus művet ihletett (pl. Drayton). Ezekben főleg ifjúkora nyer új dimenziókat: hercegi neveltetést kap, a fáraó hadvezéreként legyőzi az etiópokat, és hercegnőt kap feleségül; midiáni tartózkodását a pásztoridillek jegyei színezik. Herder az egyiptomi, káld és görög (?) kultúra összegezőjeként, misztikus jegyei nélkül méltatta törvényhozói szerepét. A XIX.sz. két drámai csomópontot favorizált: az egyiptomi identitását levetkező ~ átváltozását zsidó népvezérré, és a népe lelki felszabadulásáért küzdő törvényhozó keserű konfliktusait. E két pont között feszül Madách Mózes c. drámája; a küldetéses népvezér monumentális alakját mintázza, akinek egy rabságban lezüllött, öntudatát vesztett tömeget kell néppé formálnia és új hazába vezetnie; akinek legnagyobb próbatétje az anyag ellenállása, amelyet formálni akar. Freud Mózes és az egyistenhit c. művében ~ született egyiptomi, aki híve IV. Amenhotep új monoteista vallásának, az Aton-kultusznak, és amikor ez Egyiptomban megbukik, a kis zsidó nép körében akarja e vallást megvalósítani, ezért kiviszi őket Egyiptomból. A nép azonban ellene fordul, megöli, és egy azonos nevű midiánita pap Jahve-kultuszát veszi át, s utóbb a két alakot összeolvasztja. Thomas Mann A törvény c. novellájában ~ a fáraó lányának titkolt gyermeke egy héber rabszolgától. Esetlen, dadogó, előnytelen megjelenésű, de nagy akaratú és megszállott ember, aki felismeri, hogy a gyülevész hordából csak a törvény csinálhat népet. Az író a maga sokértelmű, ironikus módján érzékelteti, hogy ~ „találja fel” a titokzatos és láthatatlan Jahvét, mert tudja, hogy közülük valótól a zsidók nem fogadnák el az életüket keményen korlátozó szabályokat. Christopher Fry Az elsőszülött c. drámája a szabadulás-történet egy sajátos mozzanatára koncentrál: a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála a fáraó mindenki által rajongott fiát is fenyegeti, és ~ hasztalan próbálja megmenteni őt. – Az ókor óta ~ kiemelt helyet élvez a keresztény művészetben; attribútumai a kőtáblák, valamint a homlokából kidudorodó szarvak, ezek ott láthatók még legmonumentálisabb ábrázolásán, Michelangelo méltán híres ~-szobrán is. A szarvak dolgában egyébként régi fordítói félreértésről van szó: a Sínai-hegyről leszálló ~ homlokán fény sugarai (héberül qeren) ragyogtak, de Szent Jeromos latin fordításába, a Vulgatába a héber szó lehetséges másik olvasata, a szarv került, és így lett ismertté a nyugati egyházban. Mózes életének minden fontos bibliai mozzanata szerepel középkori domborműveken, mozaikokon, miniatúrákon és metszeteken, és számos neves kép témája lett a reneszánsz és barokk festészetben: bölcsőjének vízre bocsátása, ill. megtalálása (Raffaello, Veronese, Tintoretto, Poussin, Rosa, Tiepolo); elűzi a pásztorokat, akik Jetró lányait nem engedik a kúthoz (Botticelli, Lebrun); térdel az égő csipkebokor előtt (Correggio, Bourdon); a folyó vizét vérré változtatja (Bassano); átkel népével a tengeren (Rosselli, Cosimo), leszáll a hegyről a kőtáblákkal (Berruguete, Raffaello); felállítja a rézkígyót a pusztában (Michelangeo, Tintoretto, Dürer, Rubens), vizet fakaszt a sziklából (Luini, Steen, Poussin); halála (Signorelli). Josephus Flaviusnál feljegyzett legendán alapulnak Lombardi, Veronese, Tiepolo, Steen és Poussin festményei: a kisded ~ rátipor a fáraó koronájára. ~ az Újszövetségben is megjelenik: ő és Illés veszik közre Jézust a tábor-hegyi megdicsőülés alkalmával. – Händel Izrael Egyiptomban c. oratóriumának ~ a középponti alakja; Rossini Mózes Egyiptomban címmel írt róla operát. Századunkban Schönberg operája a Mózes és Áron, Durkó Zsolté a Mózes címet viseli.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT