Vörös tehén hamva

Teljes szövegű keresés

Vörös tehén hamva Az ún. tisztító víz elkészítéséhez volt szükség a vörös tehén hamvára (4Móz 19,1-10). Habár ez nem számított áldozati állatnak, mégis hibátlannak kellett lennie, sőt még IGÁt sem viselhetett. A vörös tehenet Izráel táborán kívül kellett levágnia a papnak, és teljesen el kellett égetnie. Közben a papok tisztító szereket (cédrusfát, izsópot, karmazsinfonalat) dobtak a tehén égő részei közé. Egy rituálisan tiszta férfinak kellett összeszedni a tehén hamvát, és a táboron kívül egy tiszta helyre vinni. Mindazok, akik a szertartásnak cselekvői voltak, aznap estig tisztátalannak számítottak. Ezután a tehén hamvát vízzel összekeverték, és ezzel tisztítóvizet készítettek belőle. Ha valaki holttest megérintése révén tisztátalanná vált, akkor a harmadik és a hetedik napon a vízzel kellett megtisztítania magát. Ha ezt nem tette, tisztátalan maradt, és beszennyezte az Úr hajlékát, ezért ki kellett irtani Izráelből (4Móz 19,11-13).
A Zsid szerzője a tehén hamva általi külső tisztulást szembeállítja azzal, amit Krisztus vére végez, mert ennek ui. tökéletes a hatása, mert a lelkiismeretünket tisztítja meg (9,13k).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT