Utnapistim
Utnapistim A Gilgames eposzban az özönvíz túlélője. Gilgames az istenek világában talál rá. Magához hasonlónak találja, de feltűnik tétlensége. Ennek magyarázatául Utnapistim az özönvíz történetét mondja el. A történet sok hasonlóságot mutat a B-i Nóé történetével a jelentős eltérések mellett. Alapvető eltérés az istenek összeütköző akarata, egymástól eltérő szándéka és cselekedete. Utnapistim Éa istenség védelmezésére így kerül az Istenek világába:
»Szavára megenyhült Enlil s a fedélzetre lépett: kézen fogva, a szárazföldre vezetett, háznépemmel együtt. Midőn a süppedékes partot érintette újra a lábunk, asszonyommal előbbre intett, letérdeltetett a fövenyre, szorosan mellénk állott s mindkét kezét fejünkre téve, áldást mondott reánk, azután fennen kiáltá, hogy mindenek hallják: Ember volt eddig Um-napisti, ember módra küzdött, törődött - mostantól asszonyával együtt hozzánk, istenekhez hasonló! Lakozzék távolban ezentúl, a folyamok torkolatánál.«
Abban akar tanácsot adni Gilgamesnek, hogy hogyan kerülhetne ő is isten-sorba, miként cserélhetné múló életét örök életre, de sem a hét nap, hét éjjel történő virrasztás, sem az élet füve által nem sikerül azt elérni.
