Úrvacsora

Teljes szövegű keresés

Úrvacsora Az úrvacsorával kapcsolatos kifejezések az ÚSZ-ben egyrészt a páska (paszkha 29-szer), másrészt a deipneó = vacsorázni (kétszer az úrvacsorával kapcsolatban: Lk 22,20; 1Kor 11,25) és a deipnon = vacsora (egyedül az 1Kor 11,20-ban jelöli az úrvacsorát). Innen származik az úrvacsora (küriakon deipnon, 1Kor 11,20) elnevezés, amivel rokon értelmű az »Úr asztala« (1Kor 10,21). Ebben az elnevezésben az fejeződik ki, hogy a feltámadott és megdicsőült Úr Krisztus a vendéglátó, aki üdvösségszerző kereszthalála javaival táplálja a benne hívőket.
Jézus utolsó vacsorája páskavacsora volt, ezt mutatja az idői keret és erre utalnak Jézus magyarázó szavai is, amelyekkel saját magát a páskabáránnyal azonosítja. A syn ezt az eseményt a keresztre feszítés előtti napra teszik, János szerint viszont Jézus kereszthalála pontosan a páska napján történt, Niszán hónap 14-én. További eltérés, hogy János az úrvacsora szereztetését nem az utolsó vacsorával kapcsolja össze, hanem a kenyér megszaporításának csodájával (Jn 6). Így ő nem Jézus áldozatának szövetségi és bűnt eltörlő jellegére helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy Krisztus testének evése és vérének ivása által részesedik az ember az örök életben. Az úrvacsora elemeit szorosan Jézus személyéhez kapcsolja, az örök élet azonban nem a materialisztikus automatizmus, hanem egyedül a Krisztusban való hit által adatik az embernek (Jn 6,35.47).
Pál már feltételezi az úrvacsora szereztetésének ismeretét, amikor a Korinthusban felmerülő nehézségek kapcsán erről ír. A Krisztus vére, azaz az Ő golgotai áldozata által lép érvénybe az új szövetség, az Isten és ember közötti új kapcsolat. Az »új szövetség« kifejezés hátterében Jer 31,31 ígérete van. Az úrvacsora a hívő embernek Krisztussal való közösségét fejezi ki. A Krisztussal való közösség következménye, hogy az egy kenyérből részesedők egymással egységben vannak. A Krisztussal való közösség egyúttal a démoni hatalmakkal való közösség megtagadását is jelenti (1Kor 10,18-22). Az egy testbe, a gynlekezetbe tartozók ismertetőjegye, hogy vállalják az egymással való közösséget is. Ennek megtagadása vagy megcsonkítása méltatlanná teszi az embert a Krisztussal való közösségre (1Kor 11,27). Az úrvacsora a bűnbocsánat bizonyosságát közli az emberrel (Mt 26,28). Jézus vére váltságot (Ef 1,7; Zsid 9,12; 1Pt 1,19; Jel 5,9), bűnbocsánatot (Zsid 9,22), békességet (Kol 1,20) szerzett. Az Ő vére megtisztítja az embert (1Jn 1,7; Jel 7,14). Az úrvacsorában együtt érvényesül az emlékezés és az előretekintés. Az úrvacsorában nem ismétlődik meg Krisztus egyszer s mindenkorra véghezvitt áldozata, de az emlékezéssel a gyülekezet tagjai magukra nézve érvényesnek tartják Krisztus áldozatát. A gyülekezetnek az Úr halálát addig kell hirdetnie, amíg eljön (1Kor 11,26), azaz amíg az eszkhatológikus teljesség el nem jön. Az úrvacsora tehát a Krisztus kereszthalála és visszajövetele közti idő gyülekezetének, egyházának adott jel. Az eszkhatológikus örömlakoma előképe az úrvacsora, de nem azonosítható azzal. Az úrvacsora ajándéka hit által fogadható el. Erre utal Pál azzal is, hogy az úrvacsorát összekapcsolja az ÓSZ-i vándorlás történetével (1Kor 10,3k). A manna és a kősziklából fakadt víz a testi táplálékot biztosította Izráel népe számára. A »lelki« eledel, a »lelki« kőszikla a szabadulásnak, a megmaradásnak az ajándékát jelzi. Ez azt is kifejezi, hogy az úrvacsorában való részesedés nem garantálja automatikusan az üdvösséget, hiszen a pusztában vándorló nép állandóan részesedhetett ugyan ezekben a javakban, nagy részük mégsem mehetett be az ígéret földjére. (Ld. még UTOLSÓ VACSORA)
BG

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages