Ugarit

Teljes szövegű keresés

Ugarit 1. Jelentős ókori város a Földközi-tenger K-i partjának É-i szakaszán, a mai Rasz-Samra mellett. Királyi székhely, a hozzá tartozó területek fővárosa. Híres kereskedőváros, virágkora a Kr. e. 16-12. szd. A B-kutatás szempontjából a 20. szd.-ban itt fedezték föl a legfontosabb írásos anyagot. Ezek kutatása 1929 óta folyik, lezárva még nincs.
A Földközi-tenger K-i partja és a sivatag közötti földdarabnak, Kis-Ázsia és Egyiptom között, azonos kultúrájú, vallású nyelvű sémi lakossága volt ( KÁNAÁN - FÖNÍCIA). Még ha számolunk is közöttük élő, más fajtájú néptöredékekkel, nyelvjárásbeli eltérésekkel, lassú, időbeli változásokkal, helyenként különböző mértékű idegen hatásokkal, akkor is beszélhetünk egységes kánaánita kultúráról. Ennek D-i részére hatolt be Izráel, ennek hordozója volt a köztük maradt őslakosság, ezzel kölcsönhatásban és egyben harcolva fogalmazta meg az ÓSZ-et. Korábban túlnyomórészt csak az ÓSZ polémikus utalásaiból ismertük, az ugariti szövegekben maga ez a kultúra szól hozzánk. Megtudjuk belőlük: a) Milyen volt az a vallásos világ, amely ellen az ÓSZ harcolt. b) Mit vett át ebből a kultúrából. c) Hogyan töltötte meg saját tartalmával az átvett formákat.
2. Ugarit legjelentősebb kulturális teljesítménye az ékírásos ábécé (alfabetikus ékírás) feltalálása volt. A város kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett: Mezopotámia ( MARI szövegek is említik a város nevét), Kis-Ázsia, Ciprus, Egyiptom irányában. A ránk maradt írásos anyag jó része kereskedelmi vagy diplomáciai jellegű. Ennek nyelve az akkád (közép-babiloni), melyet agyagtáblákon ékírással rögzítettek. Az ékírás szótagírás, hátránya, hogy több száz jelet kell alkalmazni, és még így sem mindig egyértelmű. Előnye, hogy könnyű agyagtáblákra róni, ezek előnye pedig, hogy kiszárítás (esetenként kiégetés) után gyakorlatilag korlátlanul megőrzi a ráírt szöveget. Ekkorra már megszülettek az első kánaánita ábécék, ezekkel azonban nem volt olyan könnyű agyagtáblára írni. Az ugariti írnokok talán ezeket is fölhasználva, megalkottak egy 30 betűből álló, ékírásos ábécét. Ez kezdeti fokon már alkalmas volt a magánhangzók jelölésére is. Kár, hogy ez az ugariti találmány elveszelődött: a későbbi kánaánita írásrendszerek visszatértek a mássalhangzós írásmódra.
Volt ennek az ábécének egyszerűbb, 22 betűből álló változata is. Néhány emlékét Ugariton kívül is megtalálták.
Maradtak ránk hurri (ld. HÓRIAK) szövegek is Ugaritból. A Hettita Birodalom ide már közel volt, a város gyakran volt szövetségese vagy vazallusa a hettitáknak. Volt benne hurri kolónia, a sémi szövegekben gyakran találkozunk hurri hatásokkal.
3. Az ásatások tárgyi emlékei bemutatják a város történetét (a kőkorszaktól a római korig). A város virágkorának a tengeri népek ostroma vetett véget, kb. Kr. e. 1200-ban. Feltártak lakóházat és királyi palotát, több TEMPLOMot, (fő)papi lakást, számos istenszobrot, melyekből megtudhatjuk, hogyan képzelték el a kánaániták isteneiket (Él, Baal, a termékenység istennője stb.).
4. Az ugariti nyelv megfejtése együtt haladt a leletek felbukkanásával. Az írást már 1930-ban megfejtették. Hamar felismerték, hogy az alfabetikus ékírással írt szövegek a B-i h.-rel közeli rokon sémi nyelven íródtak. A leletek szaporodásával nőtt a szókincs és a nyelvtan ismerete is, az újabb ásatások újabb agyagtáblákat hoztak felszínre. Néhány megfejtetlen terület még maradt, tekintve, hogy a rokon nyelvek ismerete nem minden esetben elég egy adott nyelv megfejtésére. Épp azon a területen csúszhat el a kutató, ahol egy adott nyelv más, mint a többi, ami megkülönbözteti a legközelebbi rokontól is.
Ez figyelmeztetés az ugariti és a B-i h. összehasonlításánál is, amit a felfedezés első lázában figyelmen kívül hagytak. Tény, hogy az összevetés alapján sok nyelvtani jelenséget jobban értünk, fény derült sok régies szó elfelejtett jelentésére. Pl. a Zsolt 29,2-ben előforduló hdrh szót az ismertebb hdr »dísz«-ből vezették le és díszes öltözékre gondoltak. A rokon ugariti szó »kijelentést«, »megjelenést« jelent (valószínűleg!), a Zsolt 29,2b fordítása tehát: »Boruljatok le az ÚR előtt szent megjelenésekor!« Ugyanez vonatkozik a Zsolt 96,9; 1Krón 16,29-re is. Az etimológiai összehasonlító anyagot is tartalmazó B-i h. szótárak hirtelen a többszörösükre duzzadtak. E területen a kutatás még hosszú ideig nem zárul le. Főleg a költői szövegek nehezebb szavainál várhatók eredmények.
5. Az ugariti költészet vizsgálatának fő tanulsága: A versformák, költői eszközök azonosak az ÓSZ-i költészetével. Ha pedig ezek a formák már a Kr. e. 13-12. szd.-ban is megvoltak, nincs okunk föltételezni, hogy a B-i költészet késői eredetű. Izráel a kánaánita kultúrával kölcsönhatásban élt.
Néhány kifejezést Izráel kisajátított. A Zsolt 48,3 szerint Sion a »messze É-on« van. Sion csak Júdához képest van É-on, akkor sem messze. A kánaániták szent hegye azonban valóban Ugarittól É-ra volt, a délebbre eső kánaániták számára a messze É-on. E kifejezést éppúgy átvették, mint ahogy Baal jelzőjét »aki a felhőkön nyargal« az ÚRra alkalmazták. Az ilyen átvételek mögött hitvallás rejlik: nem a kánaánitáké, hanem a mienk az igazi, nem Baal, hanem az ÚR a természetfölötti Isten.
6. A társadalmi tagozódás egészen más volt Ugaritban, mint Izráelben. A csúcson a király állt. Hajói és katonái voltak, a nemzetközi kereskedelem alapozta meg a város jólétét, ennek fenntartásához jól képzett, több nyelven tudó írnokokra volt szükség, kiterjedt hivatalnoki szervezetre. Az írásos anyag nemcsak királyi levéltár vagy templomi könyvtár formájában maradt ránk. Kisebb-nagyobb gyűjteményeket magánházaknál is találtak. Ezek összetételéből arra következtetnek, hogy a több évig Babilonban tanuló leendő értelmiség válogatást hozott magával az ottani irodalomból. Többnyelvű szójegyzékek, a szótárak ősei álltak a képzés szolgálatában. A főpapnak saját palotája volt. Mindenfajta B-i összehasonlításnál tekintetbe kell venni, hogy ez már az izráelita honfoglalást megelőző századokban így volt, hiszen a város pusztulása akkor történt, mikor Izráelben a bírák kora éppen csak elkezdődött. Izráel még két évszázadig laza törzsszövetségben élt, a jelentősebb társadalmi tagozódás csak a királyság bevezetése (kb. Kr. e. 1000) után kezdődött. A királyság mintájául viszont a közelebbi városkirályságok szolgáltak, amelyek hasonló alapelven álltak, mint az ugariti, csak persze sokkal szegényebbek, emiatt egyszerűbbek voltak (ez persze nem áll a föníciai városkirályságokra, melyek ugyancsak Izráel látókörében lehettek).
7. A vallási anyag összehasonlításánál egyszerre kell tekintetbe vennünk az idő- és térbeli távolságot, másfelől azt, hogy a vallási elképzelések konzervatívak, lassan változnak. Mindmáig Ugaritból tudunk legtöbbet arról a kánaánita vallásról, amellyel az ÓSZ harcban állt.
A főisten Él, az isteni apa; az alacsonyabb rendű istenségek részben az ő gyermekei. A szövegek keletkezési idejére személye háttérbe szorul, bár időnként hozzá fordul a többi isten, hogy tegyen köztük igazságot. Az ÓSZ-ben 'él egyszerűen annyit jelent: Isten (ld. ISTENNEVEK 4.1), önállóan vagy teofor nevek elemeként. Felesége ASÉRA, nincs kizárva, hogy az ÓSZ-i időben már Baal feleségének tekintették, ahogy Él alakja mindinkább elszíntelenedett.
A panteon főalakja BAAL, az eső (vihar) és termékenység ifjú istene. Felesége ANÁT, a szerelem, a harc és vadászat istennője. A Baal mítosz szerint Baal uralomra tör, palotát akar magának építeni. Ellenfelei Jám, a tenger, Mót, a halál istene. Az elsőt legyőzi, a második megöli. Baal halálával elhal a vegetáció, megkezdődik a száraz évszak. Anát harcol érte, végre kiszabadul az alvilágból, megjön az eső és a termékenység. Baal tehát az ókori K meghaló és feltámadó istenei közül való. Apja Dágán (ld. DÁGÓN), a gabona istene.
A Keret elbeszélés egy királyról szól, talán a dinasztia ősatyjáról. Több szerencsétlen házasság után Él isten álomban adott utasítására újra nősül. Ebből a házasságból fiai és lányai születnek. Nem teljesíti egy Asérának tett fogadalmát, amiért halálos betegségbe esik. Ebből felgyógyul, de legidősebb fia föllázad ellene. A szöveg itt megszakad, de talán azzal folytatódik, hogy Keret minden gyermekét elveszíti, egy kivételével.
Akhat legendája. Dánél király gyermektelen, majd Baal közbenjárására Él gyermekkel ajándékozza meg. Ennek neve Akhat, aki egy csodálatos íjat kap. Ezt Anát istennő kéri tőle, mindent ígér érte, még örök életet is. Akhat nem adja, megsérti az istennőt, amiért az megöleti. Dánél a halotti lelkekhez fordul, hogy megláthassa fiát - de a szöveg vége töredékes.
Az ember halandó, szerencsétlen, az istenek önkényeskednek, egymással is hadakoznak, hatalmuk korlátozott. Egy szöveg Él részegségét írja le, mások talán a Baal kultusz szexuális vonásaira utalnak.
CP

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages