Tóbit könyve

Teljes szövegű keresés

Tóbit könyve 1. Neve, szövege. A bölcsességirodalom körébe tartozó apokrif irat. A katolikus egyház deuterokánonikusnak ismeri el. Nevét a könyvben szereplő apáról, Tóbitról (1,1), ill. fiáról, Tóbiásról kapta (1,9). Elterjedt, kedvelt írás volt mind a zsidóság, mind a keresztyénség körében. Luther is szép, üdvös, hasznos költeménynek tartotta. Qumráni töredékek tanúsága szerint h. vagy arám nyelven írták, de a qumráni töredéktől eltekintve csak g.-ül maradt ránk.
2. Szerzője, keletkezési kora és helye. A könyv szerzője ismeretlen. Keletkezési kora vitatott. Vannak, akik a keletkezés felső határát Kr. e. 200-ra, az alsó határát pedig Kr. e. 20-ra teszik. A késői keletkezésnek azonban ellene mond az erőteljesen hangsúlyozott rokonházasság, a makkabeusi tendenciák hiánya, s az a tény, hogy Qumránban ismerték és használták. Tóbiás és Sára házasságát kötubá-ban, írásos házassági szerződésben rögzítik. A B csak ezen a helyen említi a kötubá-t, ami valószínűleg az elefantinei zsidó kolóniából származik (Kr. e. 5. szd.). Ezek alapján valószínű, hogy az arám nyelvű szöveg Kr. e. a 4. szd.-ban keletkezett. Keletkezésének helye bizonytalan. Keletkezhetett valamelyik keleti diaszpórában, de keletkezhetett Palesztinában is.
3. A könyv tartalma. Két család története szövődik benne össze: a Tóbité és a Ráguelé. Tóbit Naftáli törzséből származott. Az asszír fogság idején Ninivébe került. Feleségét Annának hívták. Egy fia született, akit Tóbiásnak neveztek el. Ninivében Szalmanasszár bevásárlója lett. Útjai során 10 talentum ezüstöt helyezett el Rágesban Gábaelnél. Tóbit istenfélő volt. Bőven alamizsnálkodott. Sok temetetlen halottat eltemetett. De sora rosszra fordult. Vagyonát elkobozták. Megvakult. Felesége kigúnyolta. Keserűségében a halált kívánta. Ugyanazon a napon Ráguel lánya, Sára is azt kérte Istentől Ekbatanában, hogy vegye el az életét. Sára ugyanis már hétszer ment férjhez, de a nászéjszakán Azmodeus, a gonosz szellem mindegyik férjét megölte. Isten mindkét imát meghallgatta. Elküldte Rafael angyalt, hogy segítsen rajtuk. Rafael, Azarjá néven, vezetőül szegődött Tóbiás mellé, akit apja elküldött a Gábaelnél hagyott pénzért. A Tigris folyóhoz érve Tóbiás, Azarjá biztatására megfogott egy nagy halat, kivette szívét, máját és az epéjét. Ekbatanába érve Azarjá tanácsára Tóbiás feleségül vette Sárát. A nászszobában Tóbiás elégette a hal szívét és máját. A démon a füsttől elmenekült. Rafael üldözőbe vette és megkötözte. Tóbiás és Sára buzgó imában Istenre bízták magukat. Reggel Ráguel és felesége örömmel állapította meg, hogy a fiataloknak nem történt semmi bajuk. Magasztalták Istent, s 14 napig tartó lakodalmat rendeztek. Ezalatt Azarjá elment a pénzért. A lakodalom után Tóbiás, Sárával és Azarjával, visszatért apjához Ninivébe. A hal epéjével megkente apja szemét, aki azonnal visszanyerte látását. Örömünnepet tartottak, magasztalták Istent. Rafael felfedte kilétét, s meghagyta nekik: dicsőítsék Istent, és írják le mindazt, ami történt. Tóbit szép hálaénekkel magasztalta Istent. Végül Tóbit meghagyta Tóbiásnak, hogy szülei halála után hagyja el Ninivét, mert Isten el fogja pusztítani. Tóbiás e szerint cselekedett, s már Ekbatanában lakott, amikor Ninive elpusztult.
3. A könyv történetisége. Tóbit könyvét többen valamilyen mesére (a hálás halott) épített, életrajzi adatokkal átszőtt elbeszélésnek tartják. Bizonyos mesemotívumok létezése, hasonlósága azonban nem ok arra, hogy Tóbit könyvét függőségi kapcsolatba hozzuk velük. A könyv belső bizonysága szerint igaz történetről van szó. Legfeljebb hozzátehetjük: ezt sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudjuk. Az események történeti kerete körülhatárolt. Fő eseményei V. Szalmanasszár (Kr. e. 726-722), Szanhérib (Kr. e. 704-681), Aszarhaddon (Kr. e. 680-669), és a könyvben nem említett II. Szargon (Kr. e. 722-705) uralkodása idején történtek. A könyvben több utalás van a zsidóság fogságbeli helyzetére. Szanhérib sok zsidót lemészároltatott (1,18), s egyébként sem volt ritka, hogy zsidókat meggyilkoltak (2,3). Ha az arám szövegek alapján feltételezzük, hogy a könyv Kr. e. 400 körül keletkezett, akkor ezek az adatok fontos adalékok Eszter könyvéhez, s általában a fogságban és diaszpórában élő zsidóság életéhez.
4. A könyv célja, üzenete, aktualitása. A könyv egyértelmű célja az építés, a bátorítás: Mindig, minden körülmények között azt kell cselekedni, ami kedves Istennek, mert senki sem szégyenül meg, aki benne bízik. A könyv jóbi kérdéssel indul. Tóbit egész életében igaz úton járt, végül mégis elveszítette vagyonát, sőt szeme világát is. Felesége fejére is olvassa: »Mire mentél az alamizsnáddal és a jótéteményeddel? Csak rád kell nézni, és meglátszik, mennyit értek« (2,14). Tóbitnak nyomorúságában sem rendül meg az Istenbe vetett hite. Meghajlik Isten igazsága és ítélete alatt, ha ki is mondja a keserű szavakat: »jobb meghalni, mint élni, ha ilyen kegyetlen, rossz sora van az embernek« (3,6). Hasonló a helyzet Sárával is. Keserűségében is ezt mondja: Nem szomorítom meg az apámat, nem viszem sírba. Inkább az Urat kérem, hogy vegye el az életemet (3,10). Vagy ha Isten életben akarja tartani, akkor vegye le róla a gyalázatot. Az ember életében lehetnek nehéz, érthetetlen, elviselhetetlen helyzetek, szenvedések, de csak ez a megoldás. Istennek van hatalma minden helyzetből kimenteni azt, aki hozzá fohászkodik. Az, hogy Isten elküldi angyalát, aki emberi alakban jelenik meg és cselekszik, sajátos bibliai jelenség, nem kell mögötte mesemotívumokat és idegen hatásokat keresni (vö. 1Móz 19,1.15; 2Móz 14,19; Zsolt 34,8; 91,11; ApCsel 12,11; Zsid 1,14). (Ld. még APOKRIFUS IRATOK)
NA

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages