Titok
Titok H. szód, arám: ráz; g. krüptosz, müsztérion. Az egyes h. és g. fogalmak jelentésükben meglehetősen különböznek egymástól. A h. szód jelentései: »bizalmas beszélgetés, tanácsadás, titok« (Zsolt 64,3; 83,4; Péld 11,13; 15,22; 20,19; 25,9; Ám 3,7), és végül olyan bizalmas kör, társaság, amelyben ilyen titkos tanácsok megbeszélése folyik (1Móz 49,6; Jer 6,11; 15,17; 23,18; Ez 13,9). A kifejezés egyaránt jelöli az emberek közötti intim viszonyt és az embernek Istennel való bizalmas kapcsolatát. A Dán-ben használt ráz kifejezés (Dán 2,18k.27–30.47) elsőrenden eszkhatológiai titkot jelent, azaz az Isten által meghatározott, eljövendő események rejtett meghirdetését. Ezen jövendőbeli eseményeknek a leleplezésére és magyarázására egyedül Isten, ill. az általa kiválasztott személyek képesek. Az ev-okban Jézus beszél Isten országának a titkáról, amely a tanítványoknak adatott (Mt 13,11; Mk 4,11; Lk 8,10). Ez a titok maga Jézus, aki a Messiás. A páli levelekben Isten titkos bölcsessége (1Kor 2,7) a megfeszített és feltámadott Krisztus (1Kor 1,23; Kol 2,2; 4,3), akit e világ bölcsessége nem tud befogadni, de akit Isten a világ kezdete óta erre készített fel (Róm 16,25; 1Kor 2,7k; Ef 3,9; Kol 1,26). Az apostoli tisztnek éppen az a nagy kegyelme, hogy Isten e titok feltárását rábízta az apostoli igehirdetésre (Ef 3,2-6). De a prófétáknak is megadta ezt a kegyelmi ajándékot (1Kor 13,2). Róm 11,25-ben Pál apostol a zsidó nép végső sorsának titkát tárja fel: Izráel jelenbeni részleges megkeményedése lehetővé teszi a népeknek az üdvösségbe való bemenetelt, hogy azután következzék Izráel végső megmentése. Különleges titok a Krisztus parúziájakor élő hívők eltávozása (1Kor 15,51). Az Ef 5,32-ben lévő »felette nagy titok« nem a házasság intézményére, hanem a megelőző ÓSZ-i idézet (1Móz 2,24) allegorikus értelmére vonatkozik.
