Tigris
Tigris (folyó) H. hiddekel.
Az EUFRÁTESZ mellett Mezopotámia másik legfontosabb folyója. Az örmény hegyvidéken ered, és számos hegyi patak és folyó táplálja vizével. Miután kiért a hegyekből, sebesen folyik először K, majd DK felé, követve a Zagrosz-hegység vonulatát. Közben elhalad Asszíria három fővárosa: Ninive, Kalah és Assur mellett. Valamikor közvetlenül a Perzsa-öbölbe torkollott, most viszont Kurnánál egyesül az Eufrátesszel és Satt el-Arab néven folyik tovább, s torkollik a Perzsa-öbölbe. Mellékfolyói a tőle K-re fekvő hegyekben erednek: a Khószer, mely Ninive mellett folyik el, a Nagy-Záb, mely Kalah környékén ömlik a Tigrisbe, az Adhem, a Dijala és a Duweirig.
A Tigris több vizet szállít, mint az Eufrátesz, sodrása is gyorsabb, ezért az árral szemben nem tudtak hajózni. Télen az őszi esőzések okoznak áradást, tavasszal a hóolvadás. A legnagyobb árhullám tavasz közepén-végén ér le az alföldre, és a víz csak júniusban kezd apadni. Szeptember-október környékén a legalacsonyabb a vízállás. Az áradás időpontja tehát nem olyan kedvező a gabonatermesztés szempontjából, mint Egyiptomban. Mivel a víz későn vonul le, az árhullám ellen gátakat kellett építeni, hogy védjék a már kikelt vetést.
A B-ban az 1Móz 2,14 említi, mint az Éden egyik folyóját, ill. a Dán 10,4, mely szerint Dániel a Tigris partján egy látomást látott.
