Tigránész
Tigránész Arménia több királyának a neve. Legismertebb közülük II. Tigránész, aki Kr. e. 94-56 között uralkodott. A történetírók »Nagy« melléknévvel tisztelték meg, pedig a sorsa mást mutatott.
Először egész Arméniát egyesítette, aztán legyőzte a pártusokat és elhódította tőlük egész Észak-Mezopotámiát. Szoros szövetséget kötött VI. Mitridátész Eupator pontusi királlyal, akinek a lányát is feleségül vette. 83-ban a testvérviszályok miatt elgyengült Szíriától is elhódított területeket. Szíria és Cilicia legyőzése után kapta hízelgőitől a »királyok királya« címet, mint Ázsia legnagyobb uralkodója. Ekkor kezdte építeni új fővárosát, Tigranocertát, ahova görög gyarmatosokat is telepített. A rómaiak azonban nem tudták tovább nézni a terjeszkedését és Lucullus Kr. e. 69-ben megtámadta Armeniát. Mivel apósa, Mitridátész pontusi király már évek óta harcban állt a rómaiakkal, Róma most Tigránésznak, mint Mitridátész szövetségesének üzent hadat.
Lucullus az új főváros mellett le is győzte Mitridátész és Tigránész egyesített hadait. A várost jórészt elpusztította. De a következő évben seregével visszafordult. Lucullus helyébe azonban 66-ban megérkezett Pompeius. Tigránésznek közben újabb baja támadt a tulajdon fiával, aki pártot ütött apja ellen. Amikor a lázadást leverték, az ifjú a pártusokhoz menekült. A pártus király átlátva a helyzetet, szövetségre lépett Pompeiusszal. Tigránész így két tűz közé szorult. S mivel az előnyomuló Pompeius Mitridátészt is leverte, Tigránész Pompeius táborába ment és elébe borulva átnyújtotta neki a koronáját. Pompeius azzal a feltétellel adta vissza, ha a rómaiak hűbéres fejedelme lesz, aki évi 6000 tálentum adót fizet és lemond a hódításairól.
Pompeius ezután Szíriába ment és ott elrendezte Júdea dolgát.
