Testvér
Testvér Rokonsági fok, ugyanazon szülők gyermeke jelentésére. Használják az egy törzshöz, nemzethez, egy vallási közösséghez tartozás kifejezésére is. A testvér h. elnevezése : 'áh, g. megfelelője: adelphosz (testvér, fivér, bátyja, öccse valakinek), nőnemben: adelphé (nőtestvér, nővér, nővére-nénje, húga valakinek). A g. szó a delphisz = anyaméh szóból ered, az ugyanazon anyától születetteket jelenti. A szentírók a szót különféle értelemben használják:
1. Szó szerinti értelemben ugyanazon szülőknek gyermeke (1Móz 4,8k; 12,13; 44,20) vagy az a rokoni kapcsolat, ahol legalább az egyik szülő (az apa) közös (1Kir 13,6-7). Híres testvérpárok az ÓSZ-ben: Kain és Ábel (1Móz 4,2), Ézsau és Jákób (1Móz 25,26), Mózes és Áron (2Móz 4,14). Ismert József és testvéreinek története, melynek szereplői részben közös apától és anyától, részben pedig csak közös apától (Jákób) származtak (1Móz 37,2kk).
2. Tágabb értelemben a testvér jelentése: vérrokon. Lehet pl. unokaöcs (1Móz 14,16; 29,12kk). Jelenthet ugyanahhoz a törzshöz vagy néphez tartozó embert (2Móz 2,11; 4Móz 8,26; 5Móz 15,2-3).
3. Még tágabb értelemben jelölhet a »testvér« más néphez tartozót, ha az valamilyen módon közelálló (5Móz 23,8). Így nevezi Lót a sodomabelieket (1Móz 19,7).
4. Ismert azonban a szó vallási értelmű használata. Ez esetben nem vérrokonságot jelöl, hanem ugyanahhoz a gyülekezethez (Zsolt 22,23): vallási közösséghez tartozást (Hós 2,3).
5. Átvitt értelemben az a »testvér«, akivel hasonló sorsunk van vagy akivel rokon természetűek vagyunk (Jób 30,29; Péld 18,9).
6. Az ÚSZ-ben »testvére« egymásnak mindenki, aki Isten népéhez tartozik. A feltámadás után Jézus az apostolokat testvéreinek nevezte (Jn 20,17), ők pedig a gyülekezet tagjait szólítják így (Róm 1,13; 1Kor 1,10; 2Kor 1,8; Gal 1,11; Fil 1,12; 1Thessz 2,1; 2Thessz 1,3; Zsid 3,1; Jak 1,2).
7. Az ÚSZ több helyen említi Jézus testvéreit (Mk 3,31k; Lk 8,19-21). Mivel maga a szó jelenthet szó szerinti testvért, féltestvért, sőt rokont is, a szövegösszefüggést a figyelembe kell venni. Ez mintha inkább Jézus test szerinti testvéreire gondolna. A szentírók máshol Jézus fivéreit név szerint felsorolják (Mk 6,3). Római katolikus magyarázók inkább Jézus féltestvéreire gondolnak (József feltételezett első házasságából) vagy unokatestvéreire. Hitvallásainkban is szerepel Szűz Mária semper virginitas-a, azaz mindig tartó szüzessége. Az ÚSZ ezt a kérdést nyitva hagyja. Inkább az érdekli, hogy Jézusban sokáig nem hisznek testvérei (Jn 7,5), s ő inkább vállalja hallgatóival a testvéri közösséget, mint édesanyjával és test szerinti rokonaival (Mk 3,31-35), ha azok nem hallgatják tanítását és félreértik őt.
8. Sok szó esik a Szentírásban a testvéri kapcsolatokról. Tragikus jelkép, hogy az első testvérpár története egyszersmind az első gyilkosság története (Kain és Ábel, 1Móz 4,1kk). Viszont Dávid és Jónátán barátságában az a szép, hogy testvéri szeretetet éreznek és gyakorolnak egymás iránt (1Sám 18,1-5; 2Sám 1,26). Jézus arra oktatta tanítványait, hogy testvéri kapcsolatban legyenek egymással, tanuljanak meg egymástól bocsánatot kérni, egymásnak bocsánatot adni (Mt 5,22k; 18,15). Az ÚSZ-ben külön szó jelöli a testvérszeretetet (g.: philadelphia, Róm 12,10). A testvéri szeretetről 1Jn ad igen részletes leírást. Eszerint ez a világosságban járás előfeltétele (1Jn 3,13-17), annak a jele, hogy átjutottunk a halálból az életbe (1Jn 3,14). A szegényebb testvért nem szabad a gyülekezetben mezítelenül vagy éhesen hagyni (Jak 2,15k). Lelki élete iránt is felelősséggel tartozunk (1Jn 5,16). »Ti pedig mindnyájan testvérek vagytok« - tanítja Jézus tanítványait (Mt 23,8).
BJ
