Teokrácia

Teljes szövegű keresés

Teokrácia G. kifejezés, jelentése: Isten uralma, uralkodása. Eredetileg azt az emberi együttélési formát jelenti, ahol Isten maga határozza meg a társadalmi együttélés szabályait, s minden törvény, szokásjog, az egész politikai élet Isten akarata szerint alakul. Isten akaratának megnyilvánulása történhet közvetlen módon, de előfordul az is, hogy Isten akaratának emberi megtestesítői garantálják ezt az uralmat (bírák, papok, királyok, próféták).
Az ÓSZ-i istenhithez hozzátartozik az a tudat, hogy Isten a király a világ, annak népei és Izráel felett. Ő uralkodik a mennyben és a mennyei hatalmasságok fölött, Ő az egeknek és a mennyei seregeknek a királya (2Krón 36,23; Ezsd 1,2; 5,11-12; 6,9; Neh 1,4; 2,4; 9,6; Zsolt 81,8.15; 103,21; 136,26; 148,2kk; Dán 2,18-19 .44; Jón 1,9). Isten királyi hatalmát el kell ismernie minden népnek, mert különben megsemmisül (Ézs 60,12; Jer 27,5-8; JSir 2,2kk; Ám 9,8). Ennek az egyetemes királyi uralomnak különleges módon kell megjelennie a szövetséges nép életében.
Az ÓSZ szerint Izráel népe egész életét annak a tudatnak kell meghatároznia, hogy életük minden területe Isten közvetlen uralma alatt áll. A sínai-hegyi szövetségkötés által a nép egésze Isten szolgálatára rendeltetik, s a népek között jellé kell lennie Isten uralmáról. Ezért Izráel törvényrendszere egyesíti magában a vallási parancsokat és az állami rendelkezéseket. A polgári törvények megszegése egyúttal Isten akaratának megszegését jelenti. Ezért tekinti az ÓSZ Isten akarata elleni lázadásnak a központi királyi uralom megteremtésére tett kísérleteket ( ABIMELEK Bír 9,1-56). Isten akaratától való elfordulás, amikor a nép királyt kíván magának (1Sám 8,7.19-20). A kiválasztott király (Dávid és dinasztiája) csak Isten megbízottjaként, felkentjeként uralkodhat, akinek önmagán túl mutató szerepe, hogy az eljövendő Messiásra utaljon. (Ld. még ISTEN ORSZÁGA)
BG

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT