Templomtekercs

Teljes szövegű keresés

Templomtekercs A legterjedelmesebb qumráni kézirat. 1967-ben találtak rá Jeruzsálem arab negyedében. A csaknem 9 m hosszú, 20 cm széles tekercs 60 egymás mellett sorakozó kolumnát tartalmaz. Legnagyobb része a templom leírásával és a kultusz, illetve a rituális tisztaság előírásaival foglalkozik, ezért nevezte el megtalálója, Y. Yadin Templomtekercs-nek. Feltételezés szerint beduinok fedezték fel a 11. számú barlangban még 1956-ban, és közvetítőkön keresztül került egy régiségkereskedőhöz; onnan vásárolta meg hatalmas összegért (százezer dollár) az izráeli állam.
Az irat kiegészítést akar adni főként a templommal kapcsolatos B-i leírásokhoz. Tartalmaz ÓSZ-i idézeteket, főleg 5Móz-ből, de számos további előírást is. Isten első személyben beszél Mózeshez, és három tárgykörhöz tartozó előírásokat közöl vele. Az első a rituális tisztaság köre, amely a qumráni közösség szellemének megfelelően szigorúbb szabályokat ad, mint maga az ÓSZ. Az előírások egy másik csoportja a király kötelességeit részletezi a templommal kapcsolatban. Utasításokat ad arra is, hogy ellenséges támadás esetén hogyan kell mozgósítani Izráel seregeit a védelemre. Végül a templom építésének a módjára kap Mózes parancsokat. Az építészeti terv és annak adatai azonban nem egyeznek meg sem a salamoni, sem a fogság utáni temploméival. Különlegesség, hogy szól egy különálló kisebb templomról is a városon kívül; három különböző tér (udvar) és egy csatorna választaná el ezt a templomot a várostól. Talán a 2Móz 33,7-ben említett, a »táboron kívül« felállítandó sátor megfelelője ez.
Az ünnepek sorában a tekercs említést tesz két, az ÓSZ-ben nem szereplő, mezőgazdasági jellegű ünnepről: az új bor és az új olaj ünnepéről. A kettő közt éppúgy 50 nap különbség van, mint a páska és az aratási ünnep közt. Mindenesetre a tekercs az idealisztikus jövőváradalmak tükrözője, több más qumráni irathoz hasonlóan.
TK

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT