Targum
Targum 1. Neve, keletkezése. Az arám targum szó fordítást jelent, aki a fordítást végzi: möturgmán. A targum az ÓSZ könyveinek régi, zsidó lefordítása arám nyelvre. Ezt a fordítást a szükség hozta magával. A Krisztus születése előtti századokban a perzsák által használt birodalmi arám nyelv egyre jobban háttérbe szorította a h. nyelvet. A zsinagógai istentiszteleteken a h. nyelven olvasott B-i szövegeket egyre kevesebben értették. Ezért a h. nyelvű B-i szöveget le kellett fordítani arámra, hogy az istentiszteleten részt vevők megérthessék. Ezeket a fordításokat nem volt szabad leírni és így felolvasni, hanem a h. nyelvű szöveg elhangzása után az arám fordítást szabadon kellett előadni. Ezek nem egyszerű fordítások voltak csupán, hanem egyúttal magyarázatok is.
2. Jelentősebb targumok. Az, hogy a zsinagógai istentiszteleteken nem volt szabad írott targumot használni, nem jelentette, hogy nem írták le. Arra nézve, hogy mikor kezdték leírni a targumokat, igen nagy jelentőségű az ó-kairói Ezsdrás-zsinagógában talált targum, amit 1930-ban kezdtek nyilvánosságra hozni. Ebből kiderült, amit korábban csak feltételeztek, hogy az addig ismert targumoknak voltak korábbi, Palesztinában keletkezett elődei. Még sok kérdés vár tisztázásra. Az már nyilvánvaló, hogy kétféle Targum hagyományozása történt, egymással párhuzamosan, s ezek versenyeztek egymással. Az egyiket a babiloni Onkelosz-targum képviseli. Ez volt a hivatalos. Általában szó szerinti fordítást nyújt, saját masszorával ellátva igen gondosan hagyományozták. A másikat a töredékes Jeruzsálemi Targum, s talán a Palesztinai Targum, valamint bizonyos qumráni tekercsek képviselik. A jellemző különbség az, hogy a targumoknak ez a típusa szabadon, nem szó szerint fordítja a szöveget, és számos midrás jellegű kiegészítés található bennük. A Dániel és az Ezsdrás-Nehémiás könyvek kivételével az ÓSZ minden könyvéhez van targum, némelyekhez több is. Jelentősebb targumok: a már említett Onkelosz-targum a Pentateukhoszhoz, 2 Jeruzsálemi targum szintén a Pentateukhoszhoz, ezek közül az egyik az 1. Jeruzsálemi-targum vagy Rszenda-Jónátán-targum, a másik a 2. Jeruzsálemi-targum vagy Fragmentum-targum, továbbá a Jónátán ben-Uzziel-targum a prófétákhoz, qumráni töredék-targumok Jób és Mózes harmadik könyvéhez.
3. Jelentőségük. A targumoknak szövegtörténeti szempontból van nagy jelentőségük, mivel korábbi időkből származnak, mint az ismert héber nyelvű kéziratok. Egyébként azonban óvatosan kell velük bánni, mivel nem pontos fordítások, s ezért szövegmódosításra nem használhatók fel. A Talmudon belüli jelentősége pedig abban van, hogy a Misnába és a Gemárába felvett Haláká-szövegekben előforduló fordítási hibákat igyekeztek kiküszöbölni.
NA
