Kain
Kain H. kajin.
1. Az első emberpár elsőszülött fia. Mikor megszületett, Éva ezt mondta: Fiút kaptam (héberül: kánítí) az ÚRtól. Földműves lett, Ábel, a testvére, juhpásztor. Amikor mindketten áldozatot vittek az ÚRnak, Isten Kain áldozatára nem tekintett. Isten figyelmeztetése ellenére féltékenységében meggyilkolta testvérét, akinek az áldozatára rátekintett Isten. Ezért büntetésből bujdosóvá és kóborlóvá kellett válnia. Hogy senki meg ne ölhesse, Isten jelet tett rá. Ennek a »kainbélyegnek« a mibenléte ismeretlen. Nád földjén, Edentől K-re telepedett le. Gyermeke született, majd várost épített, ezt gyermekéről Énóknak nevezte. Énók leszármazási táblázatát közli a történet vége (1Móz 4,1–24).
Sumér irodalmi párhuzamok alapján történetében a földművelő és nomád ellentétének tükröződését próbálták látni. A sumér irodalomban mindössze csak vita folyik a két életforma előnyeiről, de nincs szó gyilkosságról. Az ÚSZ-ben a testvéri szeretet ellenpéldája, aki azért gyilkolta meg testvérét, mert az ő cselekedetei gonoszak voltak, a testvére cselekedetei igazak (1Jn 3,11 k). A Zsid 11,4-ben a hit példaképei között Ábel ellentéte.
Alakja a bűn növekedésének példája: Az 1Móz 3 egységében a nemzedékek sorában (az első emberpártól Lámekig), az egyénen belül az ismeretlen bűntől, ami miatt Isten nem fogadta el áldozatát az irigy haragon és a figyelmeztetés semmibevételén át a testvérgyilkosságig.
2. A kéniek névadó városa Bálám prófétálásában (4Móz 24,21k).
3. Város Júdában (Józs 15,57).
CP
