Góg
Góg Titokzatos hadvezér Magóg országában. Ez 38-39-ben és a Jel 20,8-ban szerepel. Egyetlen ismert történelmi alakkal sem sikerült azonosítani, mert a hasonló hangzáson kívül semmi sem támogatja. (Pl. Gügész, Lüdia királya, akinek neve ékírásos szövegekben Gugu.) Valószínűleg a próféta alkotása, jelképes értékű, amit a Magóg névből vont el. Magóg Jáfet fia (1Móz 10,2), szintén azonosítatlan. Tubal, Mesek (Ez 38,2) és Gómer (38,6) a testvérei, Tógarma (Ez 38,6) pedig Gómer fia (1Móz 10,3). Tarsis (Ez 38,13) az Izráeltől tengeri úton legmesszebb eső város.
Góg hadseregében tehát együtt vannak a távoli, titokzatos hatalmak, meg a teljesen ellentétes irányban lakó ismertek (perzsák, etiópok, pútiak; 38,5), vagyis az egész világ. Ezek vonulnak föl a fogság után helyreállított Izráel ellen (38,8). Ezékiel a fogság elején prófétált, számára a hazatérés, helyreállítás is távoli jövő. Még ezután, tehát valamikor a »végső időkben« történik a támadás. É-ról jönnek, az országot elpusztító nagy hadak útján (vö. Jer 1,13-15).
Góg és hadserege is jelkép: a gonosz, távoli jövő. Még ezután, tehát valamikor a »végső időkben« történik a támadás. É-ról jönnek, az országot elpusztító nagy hadak útján (vö. Jer 1,13-15).
Góg és hadserege is jelkép: a gonosz összesített ereje. Ez támad a békében és biztonságban élő Izráelre, közvetve tehát az Úrra. Ez a harc az istenellenes erők pusztulásával fog végződni.
Ugyanezt mondja a Jel 20,7-10. Itt Magógból személynév lett. Ennek oka az lehetett, hogy a Jel írója a LXX-t használta, ahol ez áll: »...és Magóg földje ellen«. Ezt lehetett úgy érteni, hogy Magóg személy, király, akinek az országa ellen szól a prófécia.
