Galileai-tenger

Teljes szövegű keresés

Galileai-tenger É-Palesztina legnagyobb tava, jelentős természeti jelenség a Jordán-völgyben. Fontos a szerepe Galilea életében. Legősibb és egyben mai neve: Kinneret-tó (4Móz 34,11; 5Móz 3,17; Józs 12,3; 13,27), a Makkabeus és ÚSZ-i korban Genezáret-tó (1Makk 11,67; Lk 5,1), a Kr. u. 2. szd.-ban Tibériás-tenger (Jn 6,1; 21,1), de a legjobban ismert mégis a Galileai-tenger (Mt 4,18; 15,29; Jn 6,1 stb.) elnevezés.
A nagy szintesésű Jordán folyó felső szakaszának fő vízszabályozója a tengerszint alatt 200 m-rel fekszik, háromszög alakú, 21 km hosszú, területe 170 km2. K-en a hegyek lába egészen a tópartig ér, NY-i partja mellett termékeny síkság húzódik. A tó halban gazdag, így a környező falvak lakóinak természetes foglalkozása a halászat.
Nagy fordulatot jelentett az üdvtörténet során az, hogy Kr. u. 29-ben (ld. KRONOLÓGIA) a halfeldolgozó ipar központjában, KAPERNAUMban, elkezdte működését Jézus (Mt 4,13), a názáreti ácsmester fia (ld. SZŰZTŐL VALÓ SZÜLETÉS). Ebbe a főleg zsidók lakta városba áramlott a zsidóság, az ÚSZ szerint pl. Nátánáél Kánából, Mária Magdalából, Fülöp és a Péter-András testvérpár Bétsaidából. Az ásatások során Kapernaumban a környék legjelentősebb, kb. Kr. u. 200-ban épült zsinagógáját tárták fel (vö. Lk 7,1-10). A tó partján hangzott el Jézus HEGYI BESZÉDe. Sok csodatétele itt történt (Mt 8-9; 14). Tanítványainak elhívását is itt kezdte (Lk 5,1-11 vö. Jn 21,1kk). Éppen ezért az őt elutasító, meg nem térő (ld. MEGTÉRÉS) tóparti városoknak (Korazin, Bétsaida, Kapernaum) kárhozat lesz az ítéletük UTOLSÓ ÍTÉLET; Mt 11,20-24). (Ld. még JORDÁN)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT