Galamb
Galamb ld. Állatok
Galatákhoz írt levél 1. A Pál apostol nevével jelzett ÚSZ-i levélgyűjtemény (Corpus Paulinum) sorrendben 4. darabja a Gal. A Róm és 1-2Kor-hez viszonyítva kis terjedelmű, de nem kevésbé jelentős. A gyűjtemény többi tagjától eltérően nem egyetlen gyülekezethez, hanem gyülekezetek egész csoportjához van címezve (1,2). A 4,13kk szerint a megszólított gyülekezeteket Pál alapította, s a levél írását megelőzően már két alkalommal volt náluk. Ezek az adatok első hallásra - egybevetve az ApCselben leírt eseményekkel - alkalmasaknak tűnnek a levél keletkezési idejének viszonylag pontos meghatározására. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A címzettek Pál által történő meghatározása ugyanis nem egyértelmű. Nyitva hagyja azt a kérdést, hogy Galácia alatt Kis-Ázsiának mely területét kell érteni. Megjelölése lehet ui. ez a név a kelták által lakott ősi GALÁCIÁnak és az ennél sokszorta nagyobb római Galácia provinciának egyaránt. A tudósok mindkét feltételezést lehetségesnek tartják. Az »É-galáciai elmélet« szerint a levél címzettjei az ősi Galáciában éltek, a »D-galáciai hipotézis« pedig azt vallja, hogy Pál a római provinciát nevezi Galáciának, amelynek D-i részén, Pizidiában és Likaóniában általa alapított gyülekezetek voltak (Ikónium, Lisztra, Derbé, Antiókhia stb.). Érvek és ellenérvek sokaságát sorakoztatják fel mindkét elmélet képviselői. Olyan érvet azonban egyik oldalon sem találnak, amelyik a vitát egyértelműen eldöntené. Azt kell mondanunk, hogy mai ismereteink alapján nem tudjuk megállapítani pontosan a Gal címzettjeinek kilétét, valamint a keletkezés idejét és helyét. Érdemes azonban megismerni, hogy a két hipotézis az idő és hely kérdésében milyen megoldást ad.
Az É-galáciai elmélet szerint az írást megelőző látogatásokról (4,13), az ApCsel 16,6-ban és 18,23-ban olvasunk. Így a levél az ApCsel 18,23-ban említett események után keletkezett, a 3. missziói út alatt, nem előbb 53-54-nél, valószínűleg Efezusban.
A D-galáciai elmélet szerint a két látogatás az ApCsel 13,14kk-ben és a 16,1-ben leírtakkal azonos. Így a levél az ApCsel 16,1-ben leírt események idején, a 2. missziói út során keletkezett, közelebbről 49 végén, esetleg 50 tavaszán. A helyet illetően Filippi vagy Thesszalonika, esetleg Korinthus jöhet szóba. A D-galáciai elmélet szerint Pál ismert levelei közül a Gal a legrégibb.
A levéllel kapcsolatban felvetődött kérdések sohasem érintették a szerző személyét. A tartalmi sajátosságok egyértelműen Pál szerzőségét bizonyítják.
2. Tartalmi sajátosságok összefoglalása
Bár több gyülekezet a levél címzettje, nem általában érvényes a benne leírt üzenet. Mondanivalója nagyon is konkrét gyülekezeti helyzetre nézve fogalmazódik meg. A gyülekezetben ui. júdaista hamis tanítók jelentek meg, akik a törvényt minden fölött lévőnek hirdették, s ezt az elvüket próbálták is megvalósítani. Munkálkodásuk veszélye és a már elért eredmény határozza meg a mondanivalót.
a) Pál személye és apostoli tiszte az első témakör. A zsidóskodók aláásták az apostol tekintélyét, kétségbe vonták apostolságát, rontották szolgálatainak hitelét. Válaszul élete eseményeinek felidézésével azt bizonyítja, hogy ő »Krisztus kinyilatkoztatásából« kapta tisztét és apostoli tudományát, de a jeruzsálemi apostolokkal teljes egyetértésben és szövetségben végzi munkáját.
b) Az apostoli igehirdetés középpontjában »a hit által való megigazítás« tanítását láttatja Pál. A törvény és Krisztus egymáshoz való viszonyának megértése és megértetése kulcsfontosságú a zsidóskodókkal való küzdelemben. A törvény Izráel számára egy időre az alárendelt nevelő szerepét kapta (paidagogosz). Krisztusban a FIÚSÁG hittel megragadható, elfogadható. Többé nem vagyunk a nevelő alatt! A törvény által keresni a fiúságot, végzetes visszalépés. A hamis tanítók erre akarják rábírni a galatákat.
c) A tartalmi sajátosságokat tekintve közeli rokonság van a Róm és a Gal között. A hitből való MEGIGAZULÁS kap hangsúlyt mindkettőben. De éppen ezért különös, hogy az Izráel-kérdésben - legalábbis így látszik - ellentét van a két levélben elmondottak között. A Gal-ben arról van szó, hogy az Ábrahámnak adott ígéreteket a pogányok öröklik, a Róm-ben viszont azt állítja Pál, hogy a pogányok Izráelbe, mint szent törzsbe oltatnak bele. A két eset között csupán hangsúlybeli különbség van a körülmények miatt. Az első esetben tagadja, hogy az üdvösségnek feltétele lenne a zsidó módra való élés, a második esetben pedig azt cáfolja, hogy Izráel kirekeszthető az üdvösségből.
d) A levél befejező részében arra nézve kapnak eligazítást a címzettek, hogy a szabadságban (fiúságban) miként lehet megmaradni. A Lélek által való élet legyen Lélek szerint való is. A Lélek és ne a test legyen meghatározó!
A reformáció a Róm mellett különösen a Gal-re támaszkodott. Benne bármely időben hathatós segítséget talál az egyház, ha életében teret hódít a romboló törvényesség valamilyen formája.
KI
