Éden

Teljes szövegű keresés

Éden A fogalom jelentése: »öröm, gyönyörűség«. Több magyarázó azonban sumír vagy akkád fogalmat keres mögötte, amelynek a jelentése pusztaság, síkság.
1. A B-ban azt az életteret jelenti, amelyben Isten az első emberpárt elhelyezte. Jellemző volt erre a területre a bő termés, a sokféle tetszetős és ehető gyümölcsű fa. Vízbőség volt ott és meleg éghajlat, nem volt szükség öltözékre (1Móz 2,8-14). Amikor a próféták az ország helyreállítását akarják szemléletessé tenni, az élet Isten által való megújítását, akkor az Éden képe jelenik meg előttünk (Ézs 51,3; Ez 36,35). Jóel próféta a sáska pusztítását azzal érzékelteti, hogy a pusztítás előtti állapotot az Édenhez hasonlítja (Jóel 2,3). Más országok nagyságát, pompáját is ezzel fejezi ki a próféta (Ez 28,13). Asszíria nagyságára, szépségére az Éden fái irigykednek (Ez 31,9), bukásával elégtételt nyernek (Ez 31,16). Egyiptom hanyatlását párhuzamba állítja Ezékiel Éden fiainak bukásával (Ez 31,18). Problémát jelent Éden földrajzi meghatározása. Bár a B-ban folyókról és néven nevezett területről van szó, és ezek a folyónevek a földrajzi megjelölést is szolgálják a vízbőség bemutatása mellett, mégis csupán feltevések vannak Éden földrajzi helyét illetően. Az Édenből kiinduló, majd szétágazó folyók közül kettőt meglehetős bizonyossággal azonosítani lehet. Az utoljára említett két folyó a Tigris és az Eufrátesz. Ezeknél csak a közös eredet hiánya jelent problémát. Ha a tengerbe ömléstől viszszafelé számítjuk, a folyással ellentétes irányba, akkor az egyesült folyók kettéágazása érthető. Dagálykor olyannak látszik a torkolat, mintha a tengerből jönne a víz a folyó felé. A másik két folyó azonosítása ad inkább okot találgatásokra. A Pisón Havilá földjét kerüli meg. Haviláról pedig mint Sém utódáról van szó a B-ban (1Móz 10,28). DNY-Arábiában élhettek leszármazottai. Izmael utódaié volt a Havilától Súrig terjedő terület (1Móz 25,18). Havilá jelenthet azonban általánosságban homokos területet is. Így a homokos területről érkező valamelyik mellékfolyóról lenne szó. A másik ismeretlen folyó a Gihón. Ez Kús területét öleli át. Nóé utódai között szerepel Kús (1Móz 10,6-8). Kús földjét pedig Etiópia területével azonosítják a kutatók, itt a Nílus folyóról lehet szó. Sajátos értelmezés a folyók azonosítására az, hogy a Gihón a Nílusnak felel meg, a Pisón pedig a Gangesznek. Így az egy nagy tengerbe ömlés a közös eredet. A Pisón azonosítását a Gangesszel támogatja az is, hogy India gazdag volt aranyban (1Móz 2,11). Kérdés azonban, hogy India ismert volt-e Nagy Sándor kora előtt. Kozmikus elképzelés is kialakult az Édenről. Eszerint a folyók a tejútrendszer ágait jelentenék. Éden helye valószínűleg: a Tigris és Eufrátesz torkolata körüli síkság, a Pisón és Gihón így a vidék ismeretlen homoki folyói, vagy e folyók forrása körüli fennsík. Nagyobb valószínűséggel az előbbi.
Éden teológiai jelentősége
Sumír és babiloni mítoszok anyagának a felhasználásával, de azonosság nélküli a B hitvallása az élet teréről. Az ember teremtése megelőzi életterének kialakítását. Így elutasítást nyer az a mitikus elképzelés, hogy korábban Isten élettere lett volna az Éden. Munka- és életteréül kapta az ember, nem élvezetei kiélésére (1Móz 2,15-17). Az engedetlenség miatt Isten kiűzte az embert innen (1Móz 3,23-24). Éden az Isten és ember közötti töretlen kapcsolat színhelye volt. Miután ez a kapcsolat megváltozott, csak ehhez a területhez közelítve élhet az ember (1Móz 4,16).
2. Lévita, Gérsón utódai közül (2Krón 29,12). Azok között a papok között volt, akik Ezékiás parancsára megtisztították a templomot (2Krón 29,15-17). Később Jimna mellett volt (2Krón 31,14-16).
BöJ

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages