Damaszkusz

Teljes szövegű keresés

Damaszkusz Az Antilibánon K-i lábánál, majdnem 700 m-re a tengerszint felett, bővizű, termékeny síkságon terül el az ősi város (a h. B-ban Dammesek, néhányszor Darmesek 1Krón 18,5k stb., egyszer Dummesek formában található, 2Kir 16,10). Fontos kereskedelmi csomópontja az egykori karavánutaknak, de politikailag, stratégiailag is jelentős hely. Kr. e. 1500 körül fordul elő neve a fáraók városlistáján, valamivel később az el-amarnai levelekben. - Az ÓSZ-ben Ábrahám történeténél találkozunk először a város nevével (1Móz 14,15; 15,2). Dávid idejétől kezdve kapcsolódik szorosan Izráel történetéhez az arám főváros. Dávid az ellene forduló arámokat adófizetőkké teszi, Damaszkuszba helyőrséget helyez el (2Sám 8,5k; 1Krón 18,5k). Salamon idejében is ellenségnek számít (1Kir 11,23kk). A D-i országrész 3. királya, Ászá, a templom még megmaradt kincseit küldi Benhadadnak Damaszkuszba, hogy az szövetséget kössön vele az É-i országrész királya ellen (1Kir 15,18kk). Aháb idejében II. Benhadad sikertelenül ostromolja Samáriát (1Kir 20,1kk), sőt Aháb fogságába is jut, aki azonban szövetséget köt vele, s bazárutcákat rendezhet be Damaszkuszban (1Kir 20,26kk). Három év múlva Aháb és Jósáfát közös támadásának ellene tud ugyan állni Benhadad (1Kir 22,29kk), de Samáriát újra eredménytelenül ostromolja (2Kir 6,8kk). Elizeus próféta küldetése nyomán is, Hazáél lesz Arám királya (2Kir 8,7kk), akinek uralma alatt ismételten háború dúl Izráel és Arám között. Hazáél először Ahazjá és Jórám ellen harcol eredményesen (2Kir 8,28k), Izráelből területet is foglal el (2Kir 10,32), majd Jeruzsálem ellen vonul, és Jóás csak a templom és a királyi palota összes kincsei odaadása árán kerüli el az ostromot (2Kir 12,18k). Sikeres harcokat folytat még Hazáél fia, III. Benhadad idejében is Damaszkusz Izráel ellen (2Kir 13,3k). Jóáház idejében enged végül Arám nyomása (2Kir 13,5), de csak fia, Jóás, ill. unokája, II. Jeroboám tudja visszavenni az elfoglalt városokat (2Kir 13,23.25; 14,25.28). A ház idejében Recin, Arám akkori királya ostrom alá veszi Jeruzsálemet is. Júda királya Tiglat-Pileszerhez, Asszíria királyához fordul segítségért, aki el is foglalja Damaszkuszt, sok foglyot hurcol el onnan és kivégezteti Recint (2Kir 16,5kk) Kr. e. 733-ban. A Damaszkusz ellen elhangzott prófétai fenyegetések (Ézs 17,1kk; 7,8; 8,4; Jer 49,23.27; Ám 1,3-5; Zak 9,1) ezzel beteljesedtek. - Az asszír birodalom Arámot több részre osztotta, egyiknek Damaszkusz lett a fővárosa. Márcsak fekvésénél fogva is fontos hely maradt mind az asszír, mind a babiloni időkben. A perzsa uralom idején pedig ismét virágkorát élte Damaszkusz, de a g. korszakban is jelentős kereskedelmi központként működött. Tagja volt ez időben a Dekapolisznak. Többféle uralom után Kr. e. 64-ben római fennhatóság alá kerül. - Az ÚSZ-i időkben jelentős számú zsidó közösség él Damaszkuszban és IV. Aretász arab király helytartója kormányozza (2Kor 11,32). - A város zsidó közösségének tagjai közt keresztyének is voltak, ezek felszámolására indul útnak Saul. Damaszkusz előtt azonban a maga szolgálatába állítja a megdicsőült Krisztus. A mennyei fénytől megvakult Saul a városban kapja meg a további irányítást, s néhány nap múlva már a zsinagógában hirdeti, hogy Jézus az Isten Fia. Menekülnie kell, a tanítványok a várfalon engedik le (ApCsel 9,1-25), de később visszatér még ide (Gal 1,17).
ZG

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT