Tiborc
Tiborc – öreg paraszt Katona Bánk bán c. tragédiájában. Ifjú korában Zára ostrománál megmentette Bánknak és apjának, Konrád grófnak az életét, ezért urai felszabadították jobbágysorából, s a család híve lett. A nyomorúság, amelyet a meráni idegenek uralma okozott az országban, rákényszerítette, hogy lopni beosonjon a visegrádi királyi palotába. Lelkiismerete nem vitte rá a tolvajlásra, de találkozott urával, s elpanaszolta neki a parasztság reménytelen helyzetét. Bánk a maga férji sérelmével vívódva csak fél füllel figyelt rá, de amit hallott tőle, újabb ösztönzést adott neki, hogy leszámoljon a királynéval. Utóbb ~ra bízta, hogy haladéktalanul induljon el a megbomlott értelmű Melindával birtokukra; ő azonban más csak a rábízott holttestével tudott elszámolni porig sújtott urának. – ~ nem történelmi alak, Katona leleménye, és a maga szerény, de nem súlytalan szerepében azt sugallja, hogy az idegenek ellen fellépő magyar nagyurak a népet is ott érezhetik (vagy érezhetnék) maguk mellett. Az adott történeti korra nézve ez anakronisztikus gondolat, de a reformkor kezdetén fontos eszméje volt a függetlenségért és haladásért küzdő nemességnek. S a maga egyediségében ~ nagyon is hiteles figura, a szabad ember méltósága a jobbágy alázatával keveredik benne. Nem csak a szolgai hűség, hanem az emberi segítőkészség is megnyilvánul abban, ahogy Melinda hazavitelét vállalja. Ott nő igazán társadalmi státusa fölé, amikor a tragédia végkifejletében ő emel szót merészen a király előtt ura érdekében.
