Cesira
Cesira [csezira] – Róma környéki faluból származó parasztasszony, azaz „ciociara” [csocsára] Moravia Egy asszony meg a lánya c. regényében. Bár jómódú családban élt, nagy emelkedés volt számára, hogy férjhez mehetett egy római szatócshoz, és városi „naccsága” lett belőle. Öreg férje, Vincenzo csak viszolygást keltett benne, a szeme fénye gyönyörű lánya, Rosetta volt, akit úrikisasszonynak nevelt. Megözvegyülvén ügyesen vezette tovább a boltot; a második világháború nehéz éveiben feketézésre és spekulációra adta a fejét, és vagyonát megtöbbszörözte. A front közeledtére bakfis lányával szülőfalujába, majd tovább, egy félreeső hegyi faluba menekült, hogy a legnehezebb időket átvészeljék. A magával vitt pénz megmentette őket a nélkülözéstől; idegtépő hónapok után, amikor a város fölszabadulásának hírét vették, hazaindultak. A háború sújtotta vidéken nehezen jutottak előre, és egy kisvárosi templomban marokkói katonák anyát is, lányát is megerőszakolták. ~ rettegett, hogy a brutális élmény eszét veszi a lánynak; utóbb még fájdalmasabbnak érezte, hogy a fásult Rosetta attól fogva fűvel-fával lefekszik, sőt ebben egyre inkább kedvét leli. – ~ egyfelől a maga szűk világába bezárkózott kispolgár, aki a háború tragédiáját csak akkor képes felfogni, ha a saját élete kereteit zúzza szét, másfelől az elpusztíthatatlan életerejű olasz asszony és anya típusa.
