Brutus
Brutus1 – teljes nevén Marcus Junius ~ (Kr.e.85–42) római államférfi, Shakespeare Julius Caesar c. tragédiájának központi alakja. A köztársaság elszánt híve volt, ezért engedett sógorának, Cassiusnak, aki az egyeduralomra törő Julius Caesar elleni összeesküvés számára igyekezett megnyerni őt. Maga is Caesar merénylői közé állt, jóllehet személy szerint becsülte őt; ennek halála után megakadályozta, hogy Antoniust is megöljék, s hozzájárult, hogy az utóbbi beszédet mondjon Caesar temetésén. Engedékenysége végzetesnek bizonyult a köztársasági párt sorsára, mert a beszéd ellenük fordította a közhangulatot, és az összeesküvőknek rövidesen menekülniük kellett. Utóbb görög földön hadat toboroztak, és Philippinél megütköztek Antonius és Octavius seregével. A csata előtt, Sardisnál Caesar szelleme megjelent ~ előtt, és a híressé vált mondással jósolta meg közeli végét: „Philippinél találkozunk!” A vesztett csata végén ~ kardjába dőlt. – ~ a tragédia valódi hőse, becsületes és önzetlen hazafi, igazi római jellem, aki személyes érzései ellenében, de annak politikai szükségszerűségéről meggyőződve áll az összeesküvés élére. A magasrendű eszmék embere, sztoikus bölcs, akinek ízlése és jobb meggyőződése igazában tiltakozik az erőszak és az elkerülhetetlen polgárháború ellen; ezért és elméleti alapállása miatt képtelen a gyakorlatban eredményes politikát folytatni. Emberi nagysága előtt még győztes ellenfele, Antonius is fejet hajt.
