Ugarit

Teljes szövegű keresés

Ugarit: föníciai város a szír partvidéken; ma Rász-Samra. Cl. F. A. Schaeffer irányításával folytatott ásatásai (1929–39, majd 1948-tól) tették híressé. A hajdani ~ az ÓSz-ben ugyan nem fordul elő, de az Amarna, Bogazköy és Mari közti levelezésben szerepel, mint fontos föníciai kikötőváros. Kb. Kr. e. 2000-től szemiták lakták; virágkorát a Kr. e. 15–12. sz. között élte, utána hamarosan feledésbe merült. Virágkora idején egyiptomi, majd hettita hatás alatt állt; a Kr. e. 13. sz. folyamán égei-mükénei népelemek olvadtak be az eredeti lakosságba. A kb. Kr. e. 1375 és 1235 közé eső időből ismeretes a királyok neve: I. Nikmaddu, Jakarum, I. Ammisztamra, II. Nikmaddu (IV. Amenóphisz, Echnaton fáraó és Suppiluliuma hettita király idején), Arhalbu, Nikmepa (II. Mursili hettita király korában), II. Ammisztamru (III. Hattusili és IV. Tuthalija hettita királyok idején), Ibiranu, III. Nikmaddu és Ammurápi. – Az ~ban folytatott ásatások eredményeit aligha lehet túlbecsülni (R. Dussaud írja: „A Rász-Samrában talált táblák fölfedezése jelentősebb mindennél, ami valaha is történt a könyvtártudomány területén”), mert nemcsak a város került felszínre épületeivel (hatalmas templomi kv.-tárával) és nekropoliszával, hanem egy egész irodalom, amely szinte teljesnek mondható képet nyújt egy föníciai (és ezzel közvetve az egyik kánaáni) művelődési központról abból az időből, amikor Izr. fiai Kánaánban letelepedtek. Az ugaritisztika önálló tudományággá fejlődött, amelynek irodalma már-már áttekinthetetlen. A következőkben összefoglaljuk az ~ban fölfedezett nyelveket és írásokat, valamint az 1966-ig ismertté vált szövegeket, és vázoljuk az érintkező pontokat ~ és az ÓSz között. – I. Nyelvek és írások. A) Nyelvek. Az ~i szövegek az ókori K klasszikus nyelveit (sumer, akkád, egyiptomi) és a hurrita nyelvet képviselik, de néhány ciprusi és hettita felirat is akad köztük. A lakosság ~i nyelven beszélt; ez a szemita nyelvcsaládnak (® szemiták) egy kánaáni nyelvjárása lehetett, amely rokon volt az ÓSz héb. nyelvével. Az első ~i nyelvtant C. H. Gordonnak köszönhetjük (Róma, 1940), az első ~i szótárt a magyar Aisleitner József állította össze (Wörterbuch der ugaritischen Sprache. Berlin, 1963. kiadta O. von Eissfeldt). – B) Írások. A sumer szövegek az ismert szótagoló ékírásban maradtak fenn, az egyiptomi és a hettita szövegek hieroglifikus írásban, a ciprusi szövegek protolineáris írásban, az akkád és a hurrita szövegek részint ismert, részint még megfejtetlen (1966) ékírásban. Az ~i szövegek szintén ékírásban maradtak ránk, amelyet H. Bauer, É. Dhorme és Ch. Virolleaud fejtett meg. Az ékírást arra tett kísérletnek tekinthetjük, hogy a bonyolult írásrendszert fölcseréljék egy kényelmesebb rendszerrel, amely már az ® ábécé alapelvére épült. Ennek az írásnak a feltalálója az alfabetikus elvet ékírásos formában érvényesítette. Találmánya egy ideig használatban maradt, és egészen Palesztináig elterjedt, de vsz. az eredeti föníciai alfabetikus írással nem tudta a versenyt fölvenni. – II. Ugariti szövegek. Zömükben mitikus és közigazgatási tárgyúak, de elvétve tört.-i tárgyú is akad köztük. Az 1965-ig ismertté vált szövegek mind elérhetők (C. H. Gordon, Ugaritic Textbook, Róma, 1965). – A) Mitikus epikai szövegek. 1. Baal és Mót mítosza különféle szövegekből tevődik össze, és a termékenység istenének, ® Baalnak harcait beszéli el a nyári hőség és aszály istene, Mót ellen: átmenetileg Baal vereséget szenved (halál), de aztán végérvényes győzelmet arat (feltámadás) megölt ellenfele fölött. – 2. Vers a szép és kedves istenekről: Sahar és Salim istenek születésének és felnövésének mitikus tört.-e. – 3. Nikkal-himnusz. Jarih holdisten menyegzőjének mitikus tört.-e a sumer-babilóniai holdistennővel, Nikkallal. – 4. Refaim-mítosz. – 5. Keret-eposz: Hbr királya, Keret szenvedésének tört.-e, harca Udm királya, Pbl ellen, házassága Udm királyának lányával, Hryval és további uralma. – 6. Akhat-eposz: Danel király és fia, Akhat sorsának tört.-e. – B) Közigazgatási szövegek. 1. Listák: áldozatok, az ~ban tisztelt istenek, személyek, testületek, helységek listája, valamint leltári jegyzékek stb. – 2. Levelek. C. H. Gordon, Ugaritic Literature. Róma, 1949. – C) Történeti szövegek. Vsz. ide tartozik a hurrita nyelven fennmaradt ún. Proclamation de Selek. Egy másik ékírásos tábla regestának tekintető, II. Nikmaddu ~i királynak Suppiluliuma hettita királlyal folytatott levelezéséből származhat. – III. Ugarit és az ÓSz. Ebben a keretben csak néhány közvetlen érintkezőpontra utalhatunk. Nyelvi és vallási szempontból az ~i szövegek sok egybeesést mutatnak az ósz-i szövegekkel, ugyanakkor tört.-i adalékkal ritkán szolgálnak. – A) Nyelvi megfelelések. Az ~i szövegek az ÓSz számos homályos részletének világosabbá válásához hozzásegítettek. Sok párhuzammal találkozunk a képes beszédben és a hasonlatokban, a költői paralelizmusok és a stilisztikai alakzatok terén. – B) Vallási szempontból elsősorban ® El uralkodói szerepét kell kiemelni az ~i istenek világában. Ezenkívül: Leviatán, a káosz szörnye az ~i szövegekben Lotánként bukkan fel Baal és Mót mítoszában, ugyanolyan kifejezések vonatkoznak rá, mint Izajásnál (Iz 27,1). Az Ez 14,14.20 és 28,3 említette ® Dánielt mint a bölcsesség és a jámborság példaképét sokan az Akhat-eposz 2 főszereplőjének egyikével azonosították, föltéve, hogy Ezekiel az idézett helyeken egy föníciai alakot épített bele az ÓSz-be. Az ugariti Danelnek szóló ígéret (fiú!) az ÓSz egyik alapvető témáját (® ígéret) idézi. Kultikus téren az áldozati állatok és az áldozatok elnevezései mutatnak hasonlóságot. Más megvilágítást kapott a Kiv 23,19 különös parancsa is („A gödölyét ne főzd meg anyja tejében”), amikor az ~i szövegekből kiderült, hogy egy ~i szokással fordul szembe. Ám az egyezéseken kívül alapvető eltérések is kimutathatók; ® mítosz. – C) Eddig csak kevés tört.-i szöveg került felszínre. A mitikus epikai szövegekből Dussaud és Virolleaud által levont tört.-i következtetések, kivált a ® pátriárkák korára vonatkozóak (a föníciaiak a Negeben éltek és itt harcoltak az ősatyákkal) nagy feltűnést keltettek, de ma már általánosan elvetik őket. Ezzel szemben az ~i irodalom áttételesen több tört.-i összefüggés felismeréséhez hozzásegített. Így pl. világosabbá vált, hogy az ékírásos jogrendszer milyen hatással volt a partvidékre; igazolni lehetett a hapiru (® héberek) azonosítást; jobban kirajzolódott az a hatás, amelyet Egyiptom és az égei-mükénei kultúra Elő-Ázsiára tett. Az, hogy ismeretessé vált ® Baal-Szefon, valamint kultuszának Casius „hegyé”-re való átterjedése, segítséget jelentett a kivonulás (® kivonulás Egyiptomból) topográfiájának földerítéséhez.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT