papirusz
papirusz (egyiptomi kölcsönszó): vízi cserje (Cyperus papyrus L.), amely Egyiptomban régen ismert növénynek számított (Kiv 2,3), de már kipusztult, legfeljebb a Kék- és a Fehér-Nílus mentén, valamint a Jordán völgyében, főleg pedig a Hule-tó közelében fordul elő. Szubtrópusi éghajlaton a kétszeres embermagasságot is eléri. Sokféleképpen hasznosították: kosarat fontak (2,3), csónakot készítettek (Iz 18,2) belőle, de legtöbbször mégis írtak rá; ® írás céljára szolgáló anyagként a mi papírunk elődje. A ~nádat megfelelő darabokra vagdalták, berovátkolták, aztán csíkokra vágták, s ezeket keresztben egymásra helyezték, lenyomtatták és utána – legtöbbször ragasztóanyag nélkül – elsimították. Az így keletkezett lapokat tekerccsé ragasztották. Egyiptomból Szíriába, Palesztinába, sőt még Babilonba is szállítottak ~t. ® könyvtekercs, ® papiruszok, ® pergamen.
148. A papirusz (Cyperus Papyrus) a Földközi-tenger mellékén 4,5 m-re is megnő; Egyiptomban régen a Nílus-deltában gyakori volt, de ma már csaknem teljesen kihalt; a Nílust tápláló folyók mentén, valamint a Jordán partjának egy-két helyén azonban még megtalálható. A szárából fonalat fontak, húsos gyökerét ették. Művelődéstörténetileg a legfontosabb mégis az, hogy papirusztkészítettek belőle írás céljából
149. Összetekert és lepecsételt papiruszlevelek. Elephantine, Kr. e. 8–4. sz. Pál apostol leveleit is ilyen formában kaphatták kézhez a címzettek
150. A learatott papirusznád behordása. Festmény egy egyiptomi sírban Kr. e. 20. sz.
