elefántcsont
elefántcsont: Tírusz, Kánaán és az Égei-tenger környékén élt népek Ofirból (1Kir 10,22; 2Krón 9,21) és Putból szerezték be, közvetlenül v. közvetve, Egyiptomon át (átrakodóhely: Elephantine), így afrikai elefántok agyara volt. Különféle tárgyakat készítettek és díszítettek ~ból; az ÓSz említ egy nagy, aranylemezzel bevont ® trónt (1Kir 10,18), egy ágyat (Ám 6,4) és egy palotát (1Kir 22,39; Ám 3,15; Zsolt 45,9). Magától értetődik: ezek nem masszív ~ból készültek, csak díszítésül szolgált rajtuk az ~. Az Én ~hoz hasonlítja a vőlegény testét (5,14) és ~-toronyhoz a menyasszony nyakát (7,4). – Az ásatások során sok ~ tárgy került felszínre Palesztinában: kis bálványok, állatfigurák (Egyiptomból; ® amulettnek használták őket), fadobozokba való berakások, reliefek, faragások, fésűk, játékok, mérlegserpenyők. Az ÓSz szempontjából különösen a Kr. e. 8. sz.-i szamariai leletek (1932) fontosak. A Tell-el-fara-i és a megiddói (Kr. e. 13. sz.) leletek is szép példányai a palesztinai csontfaragásnak. Beerseba közelében szintén felszínre került 4 ~ tárgy, köztük egy férfialak (kb. Kr. e. 3400–3300-ból).
41. Győzelmi jelenet. Elefántcsont relief Megiddóból. Kr. e. 12. sz. eleje
